"Jelek " Irodalmi, kulturális és közéleti oldal

  Karácsony avagy nyári este tejföllel és szilvafákkal a konyhai polcon ülnek a bögrék fénylik az egész család szép a kert és szép az alkony körbe üljük a szilvafát a szomszédból jöttem hozom a tejfölt viaszos vászon az asztalon tegyed csak beljebb - szólt ijedten leesik aztán fújhatom látom mamát a ruhát mossa lavórja horpadt pléh színű daróca durva ujjain mirha  érzi a bőröm mily' nagyszerű nem vagyok lázas a nyárral futottam sarkamban angyalok copfomra szálltak úgy emelték magasra ahol a Hold ragyog legyen a hűtő is fenn a polcon s benne a tejfölöm míg korund virágos maszattól álmos parasztleánynak öltözöm legyen immár osztatlan fodros idő hogy kelletted magad azt hittük elkapunk majd a hegytetőn úgy futott utánad e balga lánycsapat mintha adhatnál bőven minden kergetőnek A virágzó bogyiszlói gesztenyefák emlékére   a templomkert tőlük volt illatos este csordultig töltötték a lombkupolákat édes szaguk átbújt a kerítéseken.   megl

                                https://www.libri.hu/talalati_lista/?text=Nehrer https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/felnottirodalom/regenyek/tortenetek-a-multbol-fekete-sas-szalloda Petrőczi Éva ajánlásával Fehérvári capriccio – elöljáró sorok             Mielőtt érzékeltetném a késő pályakezdők sorában máris, ráadásul országosan megbecsült nevet kivívott Nehrer György Történetek a múltból című, kisregény rangú novellafüzérének hangulatát, hadd idézzek a mindig-derűs, vagy legalábbis annak látszó szerző megrázó önvallomásából: „1953. [a szerző születésének éve!] „Írok! Néha magam alatt vagyok, néha a fellegekben járok. Néha azt hiszem, hogy megváltoztatható a világ. Aztán rájövök, hogy mégsem, mert egyre gonoszabb és körmönfontabb emberek jönnek messiásként. Rend és értékrend? Olyan már régóta nincs. Amíg tudok, addig adok. A többit meg elveszik. Még szilárdan állok a lábamon, mint a házak, amiket építettem. A végén: törmelék, rom és töltés lesz mindenből!”      Nehrer György

  Bokros Judit Előkerült notesz Élet és Irodalom  PUBLICISZTIKA - LXV. évfolyam, 24. szám, 2021. június 18. Beköltözés diszkrécióval Anyám 1972-ben vásárolta meg szoba-konyhás otthonát, amelyben egészen addig lakott, amíg férjhez nem ment apámhoz, Bokros Jánoshoz, aki maga is költő volt. Emellett pedig tanár, akárcsak anyám, ráadásul ugyanabban az iskolában, a székesfehérvári József Attila Gimnáziumban (ma ciszterci gimnázium). Házasságot 1977-ben kötöttek, én pedig 1981-ben születtem, pár nappal Pilinszky János halála után. Pilinszkynek 1980 nyarán kezdtek albérletet keresni Székesfehérváron, hogy nyugalomban, elvonultan tudjon élni és dolgozni, távolabb a főváros zajától, mégis ahhoz közel. A költő unokaöccse Kovács Péter művészettörténész és felesége, Kovalovszky Márta művészettörténész  intézkedett. Akkoriban a fehérvári múzeum munkatársai voltak, már korábban is országosan jelentős tárlatokat rendeztek a városban, például Ország Lilinek, Schaár Erzsébetnek. Ismerősökön keresztül j

    Fotó: Nehrer    Hideg május 2021   napok óta csillagtalanok az éjek a fák hevesen bólogatnak az ablak előtt lucskos faleveleket sodor lábam elé a szél tavasz ez vagy visszatért a zord tél vízben fuldokló köveken lépkedek a rám váró utak elmosódtak elfutottak az erdők némák lettek a madarak toronyház börtönébe zárt ez a hazug tavasz virágtündérek zörgessétek ajtómat engedjétek be akiket álmaimban várok akik fölöttem lebegnek érzem suhanásuk néha hangosan szólnak rám valami végtelen messzeségből felhők mögött kutatom lábuk nyomát lent fuldokló köveken lépkedek     Meddig?   Itt most valami sikolt és riadóz, sötétség villan, láng fenyeget, tomboló szél szakad halk városokra, derűs vízpartok dühöngenek, sivatag ruháját fagyos hó tépi, s a létünkre támadó ellenség legszebb álmainkat zúzza szét, míg reszket és sziszegve káromol Isten tenyerében a földgolyó. S az Úr csak nézi szánakozva. Én nem ezt akart

Meghívó Szeretettel várunk minden érdeklődőt a rendezvényre! Képre kattintva olvasható