Kaszás István
Letöltendő szabadságra ítélve Mire bíróság elé kellett állnia Adorjánnak, a költőnek, már volt elegendő élettapasztalata. Amikor hajnalban a csavarhúzóval megkocogtatta a radiátort – ki az a marha aki hajnali négykor a radiátort üti? – rögtön megtudta hány óra van anélkül, hogy felkapcsolta volna a villanyt, azt is, hogy hívják őt a társasházban, és hová kell mennie. Édesanyja – akit a ház lakói kora reggel már emlegettek – arra is megtanította annakidején, hogy egy nőt vásárlás közben megzavarni igen-igen veszélyes dolog, ezért nem merte feleségét vásárláskor sürgetni. Bűnbocsánati zarándoklatnak tekintette, hogy asszonyát elkíséri a nagyáruházba, ahová magától be nem tette volna a lábát. A hétvégi foci utáni sörözésekkel gyakran megsértette az egyik fontos házi szabályt, a tíz óra utáni kijárási tilalmat, ezért vezeklés képen asszonyát el-elkísérgette az áruházba. A tárgyalás előtti hétvégén felmentést kapott az áruházi látogatás alól. – Vádlott, álljon fel! Az itt előtt