"Jelek " Irodalmi, kulturális és közéleti oldal

  Ezt a néhány gondolatot a "magyarságról"... Akkor írtam, amikor még  nem volt ismert előttem  Orbán (nekem nem miniszterelnököm) bűzös böfögése, melyet "Posványosról" hányt a  magyar nép és Európa nyakába. Úgy tűnik ez lesz az új-magyarok fasisztoid fajelmélete. Gondolom, hogy a "rezsiharcot" követően a "tákolmányukban" is megerősítést nyer majd- szokás szerint. Szégyellem magam, hogy olyan ország a hazám, ahol miniszterelnök arról polemizál, hogy a magyarság kevert-e, vagy fajtiszta nép? De lássuk, vajon mitől magyar a magyar?  A kérdés megválaszolását sokan és sokféleképpen értelmezték már. Azt gondolom, hogy a legfontosabb ismérv, a leglényegesebb szempont a nyelvismeret. Nyelvismeret híján idegen a kultúra. Ha nem tudsz magyarul olvasni, énekelni, táncolni, akkor mitől lennél magyar?  Tudom, hogy a kérdés sokkal bonyolultabb ennél, de muszáj leegyszerűsítenem, hogy a megmondóemberek is megértsék. (kevés rá a remény) Egyik költő ismerősö

                         A   kép illusztráció mindig ha láttam sosem a járdán rótta is érte sok kocsis   apróra termett vénasszony-gyermek rongyos akár a ház a priccs   megjött Katóka vittem szaladtam és hozta szülém az üstöket   merthogy a kormost Katóra hagyta hogy csutakhomokkal mossa meg   jöhetsz megint a hónap végén most nyár van minek a rossz kabát   a szíved fázik szorítsd szorosra ne bántsanak az ostobák   legyen meleg kenyér szalonna rangod legyen népednek minta   találtam itt egy jó helyet örök puhák az ég kerek most már pihenhetsz Kis Kató