Nem vagyok közgazdász, és pénzügyi szakember sem, viszont tőzsdézem 25 éve. Aki tőzsdézik, annak akarva-akaratlanul naponta foglalkoznia kell a hazai és a nemzetközi gazdasági élet rezdüléseivel, különben hamar elveszítheti a tőkéjét, és még annál többet is. A tőzsde nem játék és nem szórakozás. A tőzsde a szakmabelieknek munka, az amatőröknek – mint amilyen én is vagyok – kihívás és gondolkodásra késztetés. Amatőrnek lenni nem szégyen, csupán annyit jelent, hogy kedvtelésből, szeretetből csinál valaki valamit. Nos, hétvége lévén elgondolkodtam néhány dolgon. Leginkább azon, hogy a rendszerváltás óta eltelt harmincnégy év alatt inkább csak hátrafelé mentünk, és nem előre.
Azon is elgondolkodtam, hogy ebből a harmincnégy évből a Fidesznek és Orbán Viktornak eddig 18 év jutott, és még bő egy évük van vissza. Emlékszem, hogy a Fidesz-táboron belül mennyien tekintettek, és tekintenek rá még ma is imádattal. Hiszik, hogy ő nemzetközi tekintélyű, kiemelkedő politikai tehetséggel megáldott személy. Holott ő soha nem volt az. Félreértelmezték az akarnokságát, az egoizmusát, a nagyhangúságát, és összetévesztették a politikai tehetséggel. Egyszerűen nem történt más, minthogy jó volt a marketingje, és nem sajnálták az adóforintjainkat a fényezésére. Valójában soha nem volt kiemelkedő tehetségű államférfi, és soha nem volt vezetésre alkalmas egyéniség.
Mit hagy a magyar népre majd a hatalmi bukása után?
Megtévesztett embermilliókat, kifosztott országot, üres stadionokat, milliárdossá tett lakájokat, tehetségtelen, de dúsgazdag focistákat, ingyen osztogatott hűbéri birtokokat adóforintokon felújított kastélyokkal, kilencszázezer létminimumon élő nyugdíjast, lepusztult egészségügyet, lepusztult oktatást, minimálbéren tengődő lakosságot, milliónyi zsarolható közmunkást, lerobbant tömegközlekedést, megfélemlített, esküjüket és hitüket vesztett közszolgákat, alkotmány helyett a Fidesz Szervezeti és Működési Szabályzatát (tákolmányt), eszméletlen inflációt, devizahitelekbe belerokkant családokat, 400 forint feletti eurót, működésképtelen gazdaságot, vérgőzös nacionalizmust, kormányzaton és egyházakon belül bujtatott pedofilhálózatot, LMBTQ-üldöztetést, ázsiai sötét diktatúrák barátságát – és még hosszan sorolhatnám.
Azt is hozzá kell tennem, hogy a Fidesznek és Orbán Viktornak soha nem látott történelmi lehetősége volt arra, hogy hazánkat az európai országok sorába felzárkóztassa. Kimondhatatlan nagyságrendű uniós forrás állt rendelkezésükre. Sem a Fideszben, sem Orbán Viktorban nem volt meg a szándék arra, hogy ezt megtegye. Nem tudtak, vagy soha nem is akartak élni ezzel a lehetőséggel, mert elborította az agyukat a tolvajlás gondolata. Ezért felelősséggel tartoznak a magyar néppel szemben! Azokkal az emberekkel szemben, akik hittek bennük, és rájuk bízták a sorsukat.
Mi lenne, ha?
A magyar kormány azonnali lemondásával milyen lehetőségei lennének egy új kormányzatnak arra, hogy minél hamarabb kilábaljunk ebből a helyzetből? Megpróbáltam összeszedni a gondolataimat.
Az átláthatóság és bizalom helyreállítása
Bel- és külföldi gazdasági szereplők bizalmának helyreállítása. Ez magában foglalja a korrupció csökkentését, a közpénzek átlátható kezelését és egy hiteles gazdaságpolitikai terv kidolgozását.
Inflációs nyomás mérséklése
Célzott támogatások bevezetése: Az infláció által leginkább sújtott társadalmi rétegek (pl. alacsony jövedelműek, nyugdíjasok) számára célzott, de fenntartható támogatási programok kidolgozása.
Strukturális reformok:
Az adórendszert átláthatóbbá és igazságosabbá kellene tenni. Csökkenteni lehetne az alacsony jövedelműek adóterheit, miközben a nagyvállalatok és a magas jövedelműek igazságosabb hozzájárulását kellene elérni.
Pénzügyi és monetáris stabilitás:
Jegybanki függetlenség biztosítása: Az új kormány erősíthetné a jegybank függetlenségét, hogy az infláció elleni küzdelem hatékonyabb legyen.
Forint stabilizálása: Intézkedéseket kell tenni a forint árfolyamának stabilizálására, például a nemzetközi piacokon való bizalom helyreállításával.
Energiafüggetlenség és fenntarthatóság:
Zöld gazdaság támogatása. A fenntartható gazdaságpolitika hosszú távon csökkentheti az energiaárak okozta inflációs nyomást.
Európai Uniós források felszabadítása:
Az új kormány prioritása lehetne a helyreállítási alapok lehívásához szükséges reformok végrehajtása, például az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása és a korrupció elleni hatékony fellépés.
Társadalmi párbeszéd és konszenzusépítés:
Érdekegyeztetés: A gazdaságpolitikai döntések meghozatalához szoros együttműködésre van szükség a szakszervezetekkel, munkáltatókkal és civil szervezetekkel.
Nem szeretném senkinek a kedvét és a rendszerváltásba vetett hitét elvenni, de az ország előtt álló feladatok véghezvitele nem lesz fáklyásmenet – ez már most látszik. Az én korosztályom már megtapasztalta néhányszor az életünk során, hogy mindig a nép fizette meg a politikusok hibáit, akik persze mindig büntetlenül megúszták azt, hogy nyomorba taszították az országot. Ezen sem ártana változtatni. Ha másért nem, hát azért, hogy aki politikai szerepet vállal, annak legyen büntetőjogi felelőssége is. Ne lehessen felelőtlenül ígérgetni, aztán kistafírozva lelépni a porondról.
Itt az ideje, hogy elkezdjünk normálisan gondolkodni a dolgainkról!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése