Nehrer György: Samu bácsi

 

Aki lovaskocsival közlekedik  és a bakról  szemléli a világot az egy kicsit lenézi a gyalogost. Már hogyne nézné le, amikor legalább egy méterrel magasabban ül. Persze az is számít, hogy a lovaskocsi arra megy amerre akar. Ha úgy gondolja akkor szántón , mezőn, úton, és olyan gyorsan ahogyan szeretné. Na, itt álljunk meg egy kicsit, mert nem mindig a kocsis szeretné, hanem néha a ló, és ha a ló szeretne valamit akkor bizony jobb ha a kocsis kapaszkodik erősen. A lovak általában engedelmes jószágok ha nem is túl okosak, de legalább szófogadók. Ezzel szemben a kocsisok meg a bakon ülve úgy gondolják, hogy a törvényeket nem nekik találták ki és azokat nem is veszik figyelembe. Amúgy a lovaskocsi: nyugodtan bandukolhatna  a  célja felé de, hogy az italbolt előtt nem illik őrizetlenül hagyni a lovat, az biztos. Aztán midön a kocsma mélyéről a gazda előkerül  bizonytalan léptekkel, aki aztán  jobb esetben felül a bakra, –rosszabb esetben fekszik a bakon...

– Gyí  után pedig; utcák során keresztül a ló szép lassan hazatalál.

Az öreg Sámuellel, Samu bácsival tavaszól őszig ez gyakran megesett. Napi rutin volt ez már, hogy tavasszal a trágyát, ősszel meg a kukoricát, és a szárat fuvarozta Erdőfülére. A földje a Bardoc felé menő út mentén volt, nem túl messze a falutól. De azért annyira messze volt, hogy mire a munkából hazafelé baktatott a kocsijával igencsak megszomjazott. Aztán a lova már megszokásból, vagy a Samu bácsi parancsának engedelmeskedve állt–e meg a kocsmánál – azt mi nem tudhatjuk. Mindenesetre a falu rendőre, aki nemrég került Erdőfülére nem nézte jó szemmel az  öreg ténykedését. Mint ahogy nem szabad lámpa nélkül éjszaka kerékpározni, és járdán motorozni, úgy nem szabad ittasan lovaskocsit sem hajtani.  Mihail Neicu őrmester már egy ideje figyelte az öreg Samut hátha csak rossz napja volt annak és bánatában kocsmázott. De nem a. Samu bácsi ivott örömében, ivott bánatában, ivott, ha szomjas volt, és ivott, ha köll, ha nem. Az őrmester gondolta, hogy megleckézteti az öreget mielőtt valami nagyobb bajt csinál. 

Egyik délután  az öreg éppen a kocsmából hazafelé baktatott a szekéren bóbiskolva. Ezt meglátta a rendőr, és megállította a fogatot.

– Samu bátyám, maga olyan részeg, hogy majd lefordul a kocsiról! A  szerencsétlen lova meg csak megy a feje után -még baleset lesz belőle.

Az öreg székely csak mordult rá egyet.

Mihail, hogy ráijesszen Samu bácsira, intézkedés gyanánt a következőket mondta:

– Samu bátyám, látva a jelenlegi állapotát, mit szólna ahhoz ha  elvenném a lovát?

Samu bácsi meghúzta a vállát:

– Mit szólhatnék? –  rendőr vejem még úgysem vót!