P. Maklári Éva: Egy kis vigasztalás
Itt, a vigyázzban álló panelházak közt,
hol
néha kemény futballcsata folyt
alkonyat
felé, és a kocsmákból szállt
a
hangos nevetés, most padot foglalt
a
csönd. Ül mélázva, kevés vagyonát
-
a nyugalmat és az utolsó harangszót
-
gondosan köntösébe csavarja.
De
a tetők fölötti söntés még nyitva,
dorbézolnak
a színek: narancsot,
vöröset,
kéket, sárgát öntenek a
sötétülő
égbolt poharába, s kapatos
felhőfoszlányok
maszkokat dobálnak
Megjegyzések
Megjegyzés küldése