Kosztolányi Mária: Haszontalan gondolataim a nagy lélegeztetőgépek idején
az idő most
nem alkalmas semmire
más ez a hely
egy vendég van csupán
a halál
törött cimbalmon játszik
piros asztalnál ülnek a székek
üres pohárból isznak
méretlen tűbe harapnak
csak a boltok lordjai épek
hangos tortákra szórják
a pénzt
tessék tessék
az angyalok néma kis
csokikat vesznek
ismerik jól ezt a helyet
talán
a holnapit is
Megjegyzések
Megjegyzés küldése