Mi, a Magyar Köztársaság
polgárai, tiszteletben tartva a szabadság, az igazságosság, az emberi méltóság
és a jogállamiság elveit, elkötelezetten a demokratikus értékek – így különösen
a szabad választások, a hatalmi ágak szétválasztása, és az egyéni
szabadságjogok – és a társadalmi felelősségvállalás mellett, elfogadjuk és
kihirdetjük a Magyar Köztársaság Alkotmányát.
I. Alapvető rendelkezések
(1) Magyarország államformája
demokratikus köztársaság, amely a népszuverenitáson és a hatalmi ágak
szétválasztásán alapul.
(2) Magyarország demokratikus
jogállam, amely az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a jog előtti
egyenlőség elvei alapján működik, biztosítva az alapvető jogok védelmét.
(3) A hatalom forrása a nép,
amely azt választott képviselői és közvetlen demokratikus eszközök – különösen
népszavazás és népi kezdeményezés – révén gyakorolja.
(4) Magyarország független,
szuverén állam, amely tiszteletben tartja más államok függetlenségét,
nemzetközi jogi kötelezettségeit és együttműködik a nemzetközi közösség
békéjének és biztonságának fenntartásában.
(5) Magyarország államnyelve a
magyar, ugyanakkor az állam védi és tiszteletben tartja a nemzeti és etnikai
kisebbségek nyelvi és kulturális jogait.
(6) Az ország fővárosa
Budapest.
(7) Magyarország tagságának
megszüntetéséről az Európai Unióban vagy az Észak-atlanti Szerződés
Szervezetében (NATO), illetve bármely más nemzetközi szervezethez vagy katonai
szövetséghez való csatlakozásáról vagy abból való kilépéséről kizárólag országos
érvényes és eredményes népszavazás útján lehet dönteni.
a) Népszavazást e kérdésekben
csak a Magyar Köztársaság állampolgárainak legalább tíz százaléka által aláírt
népi kezdeményezés vagy a köztársasági elnök által előterjesztett javaslat
alapján lehet kiírni.
b) A népszavazás akkor
érvényes, ha azon a választásra jogosult állampolgárok több mint ötven
százaléka részt vesz.
c) A népszavazás akkor
eredményes, ha az érvényesen szavazók több mint kétharmada a tagság
megszüntetésére, illetve a csatlakozásra irányuló javaslat mellett foglal
állást.
d) Az Országgyűlés, a Kormány,
valamint bármely más állami szerv vagy köztisztviselő nem jogosult dönteni
Magyarország nemzetközi szervezetekben vagy katonai szövetségekben való
tagságának megszüntetéséről, illetve az azokhoz való csatlakozásról.
e) Az országos népszavazás
során hozott döntés Magyarország számára kötelező erejű, és az alkotmányos
jogrend szerves részét képezi.
I. Az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei
(1) Minden ember veleszületett
és sérthetetlen joga az élethez, az emberi méltósághoz, valamint a testi és
lelki épséghez.
(2) Az állam kötelessége ezen
jogok törvényi és intézményi védelmének biztosítása, valamint ezek
érvényesítésének elősegítése.
(3) Minden állampolgárnak joga
van a véleménynyilvánítás, a vallás, a szólásszabadság gyakorlásához, valamint
az információhoz való hozzáféréshez és annak terjesztéséhez.
(4) Ezek a jogok kizárólag
mások jogainak védelme, a közrend, a közbiztonság és a közerkölcs védelme
érdekében, arányosan, szükséges mértékben és törvény alapján korlátozhatók.
(5) A magántulajdon védelme
sérthetetlen, ugyanakkor a tulajdon gyakorlása nem sértheti mások jogait vagy a
közérdeket.
(6) Az állampolgároknak joguk
van pénz és egyéb vagyon birtoklására, felhalmozására és használatára, feltéve,
hogy azok gyakorlása nem sérti mások jogait vagy a közérdeket.
(7) A jogtalanul szerzett
vagyont az állam kizárólag jogerős bírósági ítélet alapján kobozhatja el, a
törvényben meghatározott eljárási szabályok szerint.
Az állampolgárok kötelességei
(8) Minden állampolgár
kötelessége, hogy tiszteletben tartsa az Alkotmányt és a törvényeket.
(9) Minden állampolgár köteles
a közösséghez való hozzájárulással elősegíteni a közérdek védelmét, beleértve a
természeti környezet védelmét, a közrend fenntartását és az adófizetési
kötelezettségek teljesítését.
(10) Minden állampolgár
köteles tiszteletben tartani mások jogait, méltóságát és szabadságát.
III. Az állam szerkezete
(1) Magyarország parlamentáris
köztársaság.
(2) Az Országgyűlés
Magyarország legfelsőbb törvényhozó szerve, amely a nép közvetlen választása
alapján működik. A választókerület jogosult kezdeményezni a képviselő
visszahívását, amennyiben az érintett választókerületben élő választók legalább
25%-a indítványozza. A visszahívás feltételeit, eljárási szabályait és az új
képviselő megválasztásának rendjét külön törvény szabályozza.
(3) Az államfő a köztársasági
elnök, aki az ország egységét képviseli, és aki az állam szimbolikus
vezetőjeként közvetíti a nemzeti összetartozás eszméjét, miközben a hatalmi
ágak szétválasztásának elvének megfelelően nem vesz részt a napi politikai döntéshozatalban.
(4) A köztársasági elnököt
közvetlen népszavazással választják, amely biztosítja függetlenségét a
pártpolitikától, és lehetőséget ad a választópolgároknak arra, hogy közvetlenül
döntsenek az államfő személyéről.
(5) A köztársasági elnök
megbízatása öt évre szól, és legfeljebb két egymást követő ciklusra választható
újra.
(6) A miniszterelnököt
közvetlen népszavazás útján választják, biztosítva, hogy a kormány vezetésére a
választók közvetlen felhatalmazása érvényesüljön. A parlamenti választás során
győztes párt vagy pártszövetség jelöli a miniszterelnököt, de annak hivatalba
lépése közvetlen választói megerősítést igényel.
(7) A miniszterelnök
legfeljebb két egymást követő cikluson keresztül töltheti be hivatalát. Ezt
követően újabb kinevezés csak közvetlen népi döntés alapján lehetséges.
(8) Az igazságszolgáltatás
független, és kizárólag bíróságok gyakorolhatják, amelyek a törvények és az
Alkotmány alapján végzik el feladataikat.
(9) A bírák és ügyészek
jogállását törvény szabályozza, amely biztosítja függetlenségüket és az
igazságszolgáltatás pártatlanságát.
IV. A gazdaság alapjai
(1) Magyarország gazdasági
rendszere a szociális piacgazdaság elveire épül, biztosítva a gazdasági
fejlődést, miközben figyelemmel van a társadalmi igazságosságra és az egyenlő
esélyek biztosítására.
(2) Az állam elkötelezett a
fenntartható fejlődés előmozdítása mellett, amely magában foglalja a
környezetvédelmet, az erőforrások igazságos és felelős elosztását, valamint a
természeti erőforrások védelmét a jövő generációk számára.
(3) Az állam biztosítja a
piacok tisztességes, átlátható és hatékony működését, és fellép a versenyt
korlátozó, tisztességtelen gazdasági gyakorlatokkal szemben.
(4) A gazdasági versenyt
szabályozó törvények célja a tisztességes, szabad verseny fenntartása és az
egyenlő versenyfeltételek biztosítása minden gazdasági szereplő számára.
V. Az Alkotmány módosításának
szabályai
(1) Az Alkotmány módosítása
kizárólag országos népszavazás útján lehetséges, melyen a választásra jogosult
állampolgárok legalább 50%-ának részvétele szükséges. A módosítás elfogadásához
pedig a szavazók többségi támogatása szükséges.
(2) Az Országgyűlés kizárólag
akkor kezdeményezhet alkotmánymódosítást, ha a jelen lévő képviselők legalább
kétharmada, valamint az ellenzéki pártok legalább 25%-ának támogatását
megszerzi, biztosítva, hogy a módosítás széleskörű konszenzus alapján történjen.
(3) Az elfogadott
alkotmánymódosítás hatályba lépésének feltétele, hogy az Alkotmánybíróság
előzetesen megállapítsa, hogy a javasolt módosítás nem sérti az Alkotmány
alapelveit, és összhangban áll a demokratikus jogállamiság elveivel.
(4) Egy adott Országgyűlés
ciklusában legfeljebb egy alkotmánymódosítás kezdeményezhető, ezzel biztosítva,
hogy a módosítások ne legyenek gyakoriak, és mindig átgondolt, alapos
előkészítés után kerüljenek előterjesztésre.