Alkotmány

 

Mi, a Magyar Köztársaság polgárai, tiszteletben tartva a szabadság, az igazságosság, az emberi méltóság és a jogállamiság elveit, elkötelezetten a demokratikus értékek – így különösen a szabad választások, a hatalmi ágak szétválasztása, és az egyéni szabadságjogok – és a társadalmi felelősségvállalás mellett, elfogadjuk és kihirdetjük a Magyar Köztársaság Alkotmányát.

 

---

 

I. Alapvető rendelkezések 

 

(1) Magyarország államformája demokratikus köztársaság, amely a népszuverenitáson és a hatalmi ágak szétválasztásán alapul. 

(2) Magyarország demokratikus jogállam, amely az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a jog előtti egyenlőség elvei alapján működik, biztosítva az alapvető jogok védelmét. 

(3) A hatalom forrása a nép, amely azt választott képviselői és közvetlen demokratikus eszközök – különösen népszavazás és népi kezdeményezés – révén gyakorolja. 

(4) Magyarország független, szuverén állam, amely tiszteletben tartja más államok függetlenségét, nemzetközi jogi kötelezettségeit és együttműködik a nemzetközi közösség békéjének és biztonságának fenntartásában. 

(5) Magyarország államnyelve a magyar, ugyanakkor az állam védi és tiszteletben tartja a nemzeti és etnikai kisebbségek nyelvi és kulturális jogait. 

(6) Az ország fővárosa Budapest. 

(7) Magyarország tagságának megszüntetéséről az Európai Unióban vagy az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében (NATO), illetve bármely más nemzetközi szervezethez vagy katonai szövetséghez való csatlakozásáról vagy abból való kilépéséről kizárólag országos érvényes és eredményes népszavazás útján lehet dönteni.

a) Népszavazást e kérdésekben csak a Magyar Köztársaság állampolgárainak legalább tíz százaléka által aláírt népi kezdeményezés vagy a köztársasági elnök által előterjesztett javaslat alapján lehet kiírni.

b) A népszavazás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosult állampolgárok több mint ötven százaléka részt vesz.

c) A népszavazás akkor eredményes, ha az érvényesen szavazók több mint kétharmada a tagság megszüntetésére, illetve a csatlakozásra irányuló javaslat mellett foglal állást.

d) Az Országgyűlés, a Kormány, valamint bármely más állami szerv vagy köztisztviselő nem jogosult dönteni Magyarország nemzetközi szervezetekben vagy katonai szövetségekben való tagságának megszüntetéséről, illetve az azokhoz való csatlakozásról.

e) Az országos népszavazás során hozott döntés Magyarország számára kötelező erejű, és az alkotmányos jogrend szerves részét képezi.

I. Az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei

(1) Minden ember veleszületett és sérthetetlen joga az élethez, az emberi méltósághoz, valamint a testi és lelki épséghez.

(2) Az állam kötelessége ezen jogok törvényi és intézményi védelmének biztosítása, valamint ezek érvényesítésének elősegítése.

(3) Minden állampolgárnak joga van a véleménynyilvánítás, a vallás, a szólásszabadság gyakorlásához, valamint az információhoz való hozzáféréshez és annak terjesztéséhez.

(4) Ezek a jogok kizárólag mások jogainak védelme, a közrend, a közbiztonság és a közerkölcs védelme érdekében, arányosan, szükséges mértékben és törvény alapján korlátozhatók.

(5) A magántulajdon védelme sérthetetlen, ugyanakkor a tulajdon gyakorlása nem sértheti mások jogait vagy a közérdeket.

(6) Az állampolgároknak joguk van pénz és egyéb vagyon birtoklására, felhalmozására és használatára, feltéve, hogy azok gyakorlása nem sérti mások jogait vagy a közérdeket.

(7) A jogtalanul szerzett vagyont az állam kizárólag jogerős bírósági ítélet alapján kobozhatja el, a törvényben meghatározott eljárási szabályok szerint.

Az állampolgárok kötelességei

(8) Minden állampolgár kötelessége, hogy tiszteletben tartsa az Alkotmányt és a törvényeket.

(9) Minden állampolgár köteles a közösséghez való hozzájárulással elősegíteni a közérdek védelmét, beleértve a természeti környezet védelmét, a közrend fenntartását és az adófizetési kötelezettségek teljesítését.

(10) Minden állampolgár köteles tiszteletben tartani mások jogait, méltóságát és szabadságát.

 

III. Az állam szerkezete

 

(1) Magyarország parlamentáris köztársaság.

(2) Az Országgyűlés Magyarország legfelsőbb törvényhozó szerve, amely a nép közvetlen választása alapján működik. A választókerület jogosult kezdeményezni a képviselő visszahívását, amennyiben az érintett választókerületben élő választók legalább 25%-a indítványozza. A visszahívás feltételeit, eljárási szabályait és az új képviselő megválasztásának rendjét külön törvény szabályozza.

(3) Az államfő a köztársasági elnök, aki az ország egységét képviseli, és aki az állam szimbolikus vezetőjeként közvetíti a nemzeti összetartozás eszméjét, miközben a hatalmi ágak szétválasztásának elvének megfelelően nem vesz részt a napi politikai döntéshozatalban.

(4) A köztársasági elnököt közvetlen népszavazással választják, amely biztosítja függetlenségét a pártpolitikától, és lehetőséget ad a választópolgároknak arra, hogy közvetlenül döntsenek az államfő személyéről.

(5) A köztársasági elnök megbízatása öt évre szól, és legfeljebb két egymást követő ciklusra választható újra.

(6) A miniszterelnököt közvetlen népszavazás útján választják, biztosítva, hogy a kormány vezetésére a választók közvetlen felhatalmazása érvényesüljön. A parlamenti választás során győztes párt vagy pártszövetség jelöli a miniszterelnököt, de annak hivatalba lépése közvetlen választói megerősítést igényel.

(7) A miniszterelnök legfeljebb két egymást követő cikluson keresztül töltheti be hivatalát. Ezt követően újabb kinevezés csak közvetlen népi döntés alapján lehetséges.

(8) Az igazságszolgáltatás független, és kizárólag bíróságok gyakorolhatják, amelyek a törvények és az Alkotmány alapján végzik el feladataikat.

(9) A bírák és ügyészek jogállását törvény szabályozza, amely biztosítja függetlenségüket és az igazságszolgáltatás pártatlanságát.

 

IV. A gazdaság alapjai

 

(1) Magyarország gazdasági rendszere a szociális piacgazdaság elveire épül, biztosítva a gazdasági fejlődést, miközben figyelemmel van a társadalmi igazságosságra és az egyenlő esélyek biztosítására.

(2) Az állam elkötelezett a fenntartható fejlődés előmozdítása mellett, amely magában foglalja a környezetvédelmet, az erőforrások igazságos és felelős elosztását, valamint a természeti erőforrások védelmét a jövő generációk számára.

(3) Az állam biztosítja a piacok tisztességes, átlátható és hatékony működését, és fellép a versenyt korlátozó, tisztességtelen gazdasági gyakorlatokkal szemben.

(4) A gazdasági versenyt szabályozó törvények célja a tisztességes, szabad verseny fenntartása és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása minden gazdasági szereplő számára.

 

V. Az Alkotmány módosításának szabályai

 

(1) Az Alkotmány módosítása kizárólag országos népszavazás útján lehetséges, melyen a választásra jogosult állampolgárok legalább 50%-ának részvétele szükséges. A módosítás elfogadásához pedig a szavazók többségi támogatása szükséges.

(2) Az Országgyűlés kizárólag akkor kezdeményezhet alkotmánymódosítást, ha a jelen lévő képviselők legalább kétharmada, valamint az ellenzéki pártok legalább 25%-ának támogatását megszerzi, biztosítva, hogy a módosítás széleskörű konszenzus alapján történjen.

(3) Az elfogadott alkotmánymódosítás hatályba lépésének feltétele, hogy az Alkotmánybíróság előzetesen megállapítsa, hogy a javasolt módosítás nem sérti az Alkotmány alapelveit, és összhangban áll a demokratikus jogállamiság elveivel.

(4) Egy adott Országgyűlés ciklusában legfeljebb egy alkotmánymódosítás kezdeményezhető, ezzel biztosítva, hogy a módosítások ne legyenek gyakoriak, és mindig átgondolt, alapos előkészítés után kerüljenek előterjesztésre.