Nehrer György: Aki a múltját nem ismeri az a jelenét sem értheti.

 

Ezzel a hosszú címmel kezdem a mondandómat, mert sajnos csak keveseket foglalkoztat a múltunk. Pedig higgyétek el, hogy a múltunkba van kódolva a jelenünk és a jelenünkbe van kódolva a jövőnk. Ezt hívjuk történelemnek. Ez egy nagyon barátságtalan szó sokak számára. Szerintem ez azért van, mert valamit nagyon elrontottak az oktatásunkban. Én is emlékszem rá, hogy gyerekként rettegtem attól, hogy azt követelték történelem órákon, hogy fejből tudjam több tucatnyi király és politikus születési és halálozási dátumát, ahelyett, hogy elmagyarázták volna a történelmi összefüggéseket. Persze vénségemre én is tisztábban látom a helyzetet, mert hazugságokat elmagyarázni sokkal nehezebb, mint a valóságot megmutatni. A politika mindig is belenyúlt a történelmi valóságba és idealizálta a saját elképzelései szerint. Ez ma sincs másként. Remélem, hogy egyszer majd lehet 1956-ról is írni szabadon, anélkül, hogy hazaárulót gyártanának bárkiből is. Hétvégén egy olasz család volt a mi családunk vendége.  Anna filozófus és egy uniós projektben dolgozik. Belelapozgatott a könyveimbe. Mivel nem érti a magyar nyelvet, kérdezgetett, hogy miről írtam bennük. Én meg válaszolgattam neki. Unokáim segítettek fordítani. Egyszer csak nagy meglepetésemre azt kérdezte.

– Miért nem írsz ötvenhatról?

Rövid volt a válaszom.

– Még nem jött el az ideje, hogy őszintén kibeszéljük a dolgainkat. Hazudni meg nem akarok.

De térjünk vissza az 1. világháborús eseményekhez.

Ezt tanítják 100 éve a magyar iskolákban!

„Az első világháború az európai nagyhatalmak érdekütközéseinek következtében tört ki. Ezek 1914-ben két nagy szövetségi rendszerbe tömörültek: az antantba, melyhez Franciaország, az Orosz Birodalom és Nagy-Britannia, míg a hármas szövetséghez Németország, Ausztria-Magyarország és Olaszország tartozott. A háború közvetlen kiváltója a szarajevói merénylet volt, mikor egy boszniai szerb nacionalista meggyilkolta a városba látogató osztrák-magyar trónörököst, Ferenc Ferdinánd főherceget és hitvesét 1914. június 28-án. A merénylő az Ifjú Bosznia szervezet tagja volt,”… Stb.Stb.St. Végülis nem hazudnak benne, csak nem mondták el az igazságot.

Pedig az igazság az mindennél fontosabb, mert a mai valóságot, és a ma zajló ukrán háború mozgatórugóit is megértheted, csak vissza kell menni érte az időben 110 évet, és szánni kell némi időt az olvasásra. Seress Imre levéltáros, publicista, haditudósító írása abszolút közérthető módon tájékoztat mindenről. Jelzem: akkoriban nem volt divat összevissza hazudozni. Aki mégis megtette, az másnap már sehol nem kapott munkát. De lássuk a valóságot. Szándékosan az újság eredeti példányát szerkesztettem be, mert így hiteles. Abból is csak két oldalt, hogy ne legyen unalmas azoknak sem, akik nem szeretik a történelmet. Az újság 1914.10.31 -én négy hónappal a háború kitörését követően jelent meg a melléklettel együtt. Seress végig követte a háború minden mozzanatát és azt fel is dolgozta. Ez csak egy rövid kis részlet, amiből minden kiderül a figyelmes olvasó számára. Az is, hogy milyen játszmák folytak és folynak manapság is a fejünk felett –többnyire a mi bőrünkre. Merthogy a hatalomban lévők mindig megússzák.

Képekre kattintva megnyílik az eredeti dokumentum nagyítható pdf-ben