2021. február 9., kedd

Kosztolányi Mária: Visszaálmodni kérlek engedd

 






visszaálmodni kérlek engedd


fénytől foltos a

parti sekély

napozni jönnek

a kishalak

a csónakok alszanak

csak az álmom dobálja

őket

 

az összes részlet

pont olyan

van békanyál és

torzsaszárak

lábamon karcos helyek

a nyárnak

csend és mindig

vasárnap

 

madarak

verik fel a nádast

figyelem ahogy

fent cikáznak

kezemre száll

egy bogár

 

mindig ilyen

hámlik a bőr

könnyez a szem

 

a parton strázsák

a vén füzek

hintáznék rajtuk

de nem tudok

jön egy hullám s

az ágyra dob

 

jó volt

egy kicsit még

álmodok

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Impresszum

Talán kezdjük ezzel: manapság sokan úgy gondolják, hogy ami közzé van téve az közös és szabadon másolható, felhasználható, beilleszthető más...