Szerző: Váczi Márk
2020. október 28.
A temető és a kápolna történetéről bővebben írtam az
eddigi kutatásaimat összefoglaló tanulmányban, amely elérhető itt:
https://www.topografia.hu/_user/browser/File/topografia%20fuzetek/topografiaFuzet_7.pdf
A tanulmányban megtalálható a Városgondnokság által
létrehozott sírhelykereső felület és az Országos Széchényi Könyvtár
gyászjelentés adatbázisának elérhetősége is. Ha valaki temetőkutatásba kezd,
elhunyt hozzátartozóját keresi, családfát készít, ezeket a forrásokat
mindenképpen érdemes használni.
A kápolna történetéhez adalékként az elhangzottak
alapján: id. Ybl Miklós feleségét, Eimann Annát 1833-ban temették el. Csutiné
Schleer Erzsébet egy halotti anyakönyvi bejegyzésre bukkant, amelyben a temetés
helyeként az Antiquum-ot jelölték meg. Ekkor három temetőt különböztettek meg a
városban: Longum, azaz a Hosszú temető, Novum: a Szedres temető, amelyet
1795-ben a Hosszú temető telítettsége miatt nyitottak. Az Antiquum, figyelembe
véve a család városon belüli lakhelyét és társadalmi státuszát, nagy
valószínűséggel a Csutora temető lehetett. Ezt akkor tudjuk majd teljes
bizonyossággal elmondani, ha más, bizonyítottan itt nyugvó elhunyt halotti
bejegyzésénél is ezt a megjelölés olvasható.
Ybl Miklós kereskedő 1779. október 2-án született
Székesfehérváron. Felesége Eimann Anna volt. A Fejér megyei választmány
tagja 1861. november 29-én hunyt el. A Csutora temetőben helyezték örök
nyugalomra, talán felesége mellé. Síremlékének fedlapja egyszerűségét,
modernségét és a rajta lévő felirat stílusát tekintve valószínűleg nem az
eredeti. Csutiné Schleer Erzsébet véleménye szerint egy jómódú kereskedőnek,
akinek a fia ekkor már országos hírű építész volt, egy Havranek-műhelyben
készült, gazdagon díszített, míves síremlék dukált. A mostani viszont biztosan
nem az. Feltételezésem szerint az eredeti síremléken olvasható volt a majd’ 30
évvel korábban elhunyt Eimann Anna neve is, de az az idők során lekophatott, az
újrafaragott táblára pedig már nem került rá. Egy érdekes rejtély vár
megoldásra, és nem ez az egyetlen az Ybl család kapcsán, gondoljunk a
kápolnára.
Kúti/Kuti Márton kanonok, felsővárosi plébánosról
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái című kötetében az alábbiakat
olvashatjuk: székesfejérvári kanonok, szül. 1832. okt. 13. Györkönyön
(Tolnam.); a gymnasiumot Székesfejérvárt járta; miután pap lett, a bécsi
Pázmány-intézetbe küldték, hol a theologiát hallgatta. 1849-ben a haza
védelmében vett részt. 1857–59-ben két évig nevelő volt Stankovánszky Imre
tolnamegyei főispán házánál. 1859. júl. 6. fölszenteltetett; segédlelkész volt
1860-ig Csákvárt; főgymnasiumi tanár Székesfejérvárt 1863-ig; azután hitoktató
1866-ig és ugyanott a reáliskola igazgatója 1865–66-ban; azontúl plébános és
szentszéki ülnök, 1876. alesperes, az elemi iskolák felügyelője, később kanonok
lett. 1866-ban a kathol. országos autonomiai gyűlés alkalmával jelentékeny
szerepet viselt. Bölcseleti czikkeket írt a Kalauzba (1863–65); írt a Független
Egyházba. Nevét Kutynak is írják.
Források: Magyarország és a Nagyvilág 1869. 44. szám
arzk. (Ifj. Ábrányi Kornél.) Pauer, Joannes, Historia Dioecesis
Alba-Regalensis. Albae-Regiae, 1877. 405. lap. Schematismus Alba-Regalensis
1894. III. l.
Bilkei Ferencről a Magyar Katolikus Lexikonban olvasható
egy alapos ismertetés: Bilkei (1890-ig Reiznauer) Ferenc (Sárszentmihály, Fejér
vm., 1872. jún. 13.-Székesfehérvár, 1955. jan. 26.): plébános. -
Székesfehérvárt éretts., a teol-t a KPI növendékeként Bp-en végezte. 1896. VI.
29: pappá szent. Pázmándon, 1897: Zsámbékon kp., 1898: Székesfehérvárt
hittanár, 1912-48: Székesfehérvár-Felsőváros esp-plnosa. 1949: a SZIA I. o.
tagja. - M: 7 országon keresztül. Székesfehérvár, 1903. (Klny. Fejérm. Napló) -
Az éjféli nap országából. Uo., 1905. (Klny. uonnan) - Vidám órák. Rajzok és
elb-ek. Uo., 1907. - Túl az óceánon. 5 hét a tengeren, 5 hét az USA-ban. Uo.,
1909. - M. ember Amerikában. Uo., 1910. - Kalauz a kat. vallásba
visszatérőknek. Uo., 1917. (5. bőv. kiad. 1942) - Az Oltárisztség élő csodája.
Uo., 1919. - A család kv-e. Az evang. ... útmutatásai a szép életre. Bp., 1919.
(29. kiad. 1947) - A katekizmus gondolatai. Írta Ignaz Klug. 1-3. köt. Ford.
Uo., 1922. - Vasárnapi kv. Írta uő. Uo., 1924. (2. kiad. 1927) - Ward Mária...
élete. Írta uő. Székesfehérvár, 1925. - Gárdonyi és a buddhizmus. Uo., 1925. -
Árva Juliska karácsonya. Színmű. 4 fv. Uo., 1926. - Miért nem ünnepelhetik a
kat-ok okt. 31-ét? Pápa, 1926. (Klny. Szt Antal) (2. kiad. Székesfehérvár,
1939) - Róma. Képek és hangulatok a szentévi hatodik m. zarándoklat alk. Uo.,
1926. - Debrecentől Pannonhalmáig. Megértést kereső írás prot. testvéreinkhez.
Székesfehérvár, 1927. - Miért tiltja a kat. egyh. a vegyes házasságot? Uo.,
1928. (új kiad. Uo., 1941) - A rózsák sztje. Látogatás Lisiőbe kis Szt Teréz
sírjához. Uo., 1928. - Betegek keresztútja. Vigasztaló gondolatok Krisztus
szenvedéséről. Írta Otto Hophan. Ford. Uo., 1929. - A kat. egyh. tört. Írta
Ignatz Marx. Uo., 1932. - Élmények a sztföldi úton. Székesfehérvár, 1938. -
Vegyesházasság. Evetovics Kunóval. Bp., 1942. (Actio Catholica 98.) - Egy öreg
diák emlékei. Székesfehérvár, 1943. - Székesfehérvárt 1894. IV. 16-VII.23:
társszerk-je, 1894. VII. 28-1895. XII. 18:, 1901. I. 2-1906. IX. 28: és 1907.
III. 14-1911. XII. 5: fel. szerk-je, 1906. X. 2-1907. III. 12: főszerk-je,
1911. XII. 3-XII.7: szerk-je a Fejérmegyei Naplónak. T.E.
Források: Gulyás III:331. - Ker. m. közéleti alm. I:110.
- M. Kurir 1949. V. 19, XI. 24. (székfoglaló a SZIA-n) - Schem. AR 1950:94,
1955:28. - Fejér m. sajtóbibliogr. 1965:50. (72.)
Simli György és neje, Danhauser Helena szépen megmunkált,
díszes síremléke 1863 óta áll a temetőben, a kápolnához közel. Egy ugyancsak
Simli György nevű személy az 1864-es kótyavetyén elnyerte a városi serfőzés
jogát, így az évtized végéig ő főzte a sört Székesfehérváron. Talán az elhunyt
fia lehetett. Erről Asztalos Tamás cikkében olvashatunk:
https://fmc.hu/2020/02/16/mozaikok-a-szekesfehervari-sorfozes-xix-szazadi-tortenetebol/
Kálmán János plébános idejében épült a temetőkápolna.
1848 és 1866 között vezette az egyházközséget, Kuti Márton közvetlen elődje
volt. Latin nyelvű feliratos síremléke, amely az elhunytat Joannis Kálmánként
jelöli, 1866 óta áll a temető kiemelt helyén.
Héjj Erzsébetről a Magyar Katolikus Lexikonban a
következőket olvashatjuk: Héjj Erzsébet (*1884): óvónő a székesfehérvári
Mantz-óvodában. - 1928-48: tevékenykedett egy modern, Prohászka-szellemű, vallásos,
uakkor m. nemz. jellegű óvodaped. kialakítása és elterjesztése érdekében.
Megszervezte és vezette a Dunamenti Óvónők Körét, amelynek hatása az egész
orsz. óvodáira kiterjedt. 1934-44: szerk. és kiad. a M. Gyermeknevelés c. kat.
szellemű óvodaped. lapot. Számos elméleti és módszertani kiadvánnyal segítette
az óvodai gyermeknevelés korszerűsítését. - Fm: Gyermeklélek virágai. Írta
Fittler Vilmával. Székesfehérvár, 1926. - Fehérvári bokréta. Pécs, 1932. -
Balatoni visszhang. Uo., 1933. - Télapó az óvodában. Uo., 1933. - Madárdal
Betlehemben. Székesfehérvár, 1939. - A m. gyermeknevelés kv-e. Uo., 1940. -
Gyermekjáték, gyermeköröm. Uo., 1942. - M. betlehemesek. Uo., 1942. M.I.
A temető számozását tekintve – az I. parcella 1. sorának
első sírhelye – legkiemelkedőbb síremléke az építőmunkás mártírok díszsírhelye,
amelyet a Magyar Építőmunkások Országos Szövetsége (MÉMOSZ) megbízásából
létesített a város. Abt Károly, Skoda János, Stéger Ferenc, Marton István,
Horváth István, Szücs Gyula, Palkovics József és Lőwinger Ferenc neve sokaknak
ismerős lehet. Többükről utcát neveztek el a városban, és bekerültek a Nyitott
könyv emlékművön olvasható névsorba is.
Dr. Serényi Antal nyugalmazott megyei szakállatorvos
2000-ben hunyt el. A Csíkvári utat a Homoksorral összekötő, az Állatkórház
mellett húzódó utca az ő nevét viseli. Lányát, Máriát Bujdosó Dénes festőművész
vette feleségül. 2016-ban bekövetkezett halála után őt is a családi sírboltban
temették el.
Stermeczky Vince életéről a cecei plébánia honlapján
olvashatunk egy összefoglalót ( http://www.cecei.plebania.hu/history.html):
STERMECZKY VINCZE (Székesfehérvár, 1881. szeptember 23. – Székesfehérvár, 1945.
augusztus 25.) Szentelték: Székesfehérvár, 1904. január 25. (Városy Gyula
megyés püspök). Papi életének állomásai: Budafok (káplán 1904-1910, uott.
hitoktató 1910-1911), Isztimér (adminisztrátor 1911-1920), Alcsút (József
királyi herceg udvari káplánja s az alcsúti hívek lelkipásztora 1921-1926),
Cece (helyi lelkész 1927-1942), haláláig a Székesfehérvár vármegyei Szent
György közkórház lelkésze. Mózessy Gergely 2010-ben az Új Ember hasábjain
közölt egy cikket a Székesfehérvári Egyházmegye II. világháborús mártír
papjairól (https://ujember.hu/martirjaink-emlekezete/).
Ebben a szerző röviden közli, hogy a plébánossal kórházlelkészi szolgálata
közben 1945 júliusában a betegektől kapott hastífusz végzett.
Berkényi Alajos 1945-től irányította az Almássy-telepi
lelkészséget, amelynek 1957-es önállóvá válása után első plébánosa lett,
1976-ban bekövetkezett haláláig. A templom legfontosabb építkezései az ő
idejében zajlottak.
Szabó György a 17. honvéd gyalogezred kötelékében került
ki a galíciai frontra, ahol számvevő őrmesterként 1914. november 2-án érte a
halál. A 31 esztendős fiatalembert özvegye, két kislánya, valamint szülei,
testvérei, apósa és anyósa gyászolták.
Keresztes Zsigmond kereskedő a Károly király téren
működtette áruházát, amely később Forintos néven lett ismert. Feleségével,
Deutsch Cazával és fiukkal, Győzővel egy vaskerítéssel körbekerített, de
elhanyagolt sírban nyugszik, amelynek obeliszkje ledőlt, borostyán fedi.
Molnár Imréné Boda Katalint a legtöbben Kati néniként
ismerik. A felsővárosi kofaasszony még 93 éves korában is árulta döcögős
kocsiján a tejet, tejfölt és a sült liba- és kacsafertályokat. Portékáit
Felsővárosból tolta egészen a piacig. A Liszt Ferenc utcában álló, őt ábrázoló
szobor Kocsis Balázs alkotása, és 2001. november 25-én avatták fel.
Dr. Györe László Bory Ilonát vette feleségül, akinek
édesapja Bory Pál bronzöntő, nagybátjya Bory Jenő szobrász-festőművész volt.
Közös sírban nyugszanak a nagymamával, Györe Ferencné Mészáros Ilonával. A
szemközti síremlék Szekeres Miklós és Györe Margit, Dr. Györe László húgának
emlékét őrzi. A két sír fölé a leszármazott Györe László mérnök, szobrász
készített egy-egy rozsdamentes acélplasztikát. A művésszel Gábor Gina készített
interjút 2010-ben, amely itt olvasható:
https://www.feol.hu/hetvege/regenyes-elet-filmekben-dolgozott-szobrokat-keszit-a-bory-leszarmazott-1150265/
Dr. Koch László életéről a Magyar Életrajzi Lexikonban
olvashatunk: Koch László (? 1909 – Székesfehérvár, 1945. jan. 31.): orvos.
Egy.-i tanulmányainak befejezése után Polgárdiban volt körorvos. 1941-ben mint
munkaszolgálatost a K-i frontra vitték. 1944 végén megszökött a frontról, egy
ideig Bp.-en bujkált, majd Mohára ment. Itt is folytatta orvosi tevékenységét.
1944. dec.-ében a felszabadult Székesfehérvárra utazott, ahol vezető szerepe
volt a közegészségügyi ellátás, az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI)
és a gyógyszertárak megszervezésében. Mint a város tiszti főorvosa létrehozta a
körzeti orvosi szolgálatot, részt vett az újjáépítés megindításában. Amikor
1945. jan. végén a németek ellentámadása következtében a város fasiszta kézre
került, ~ot letartóztatták és mint kommunista szimpatizánst és szökevényt
kivégezték a Városház téren. – Irod. K. L.: Romokon épültünk. (Fejér Megyei
Szemle, 1965. 2. sz. Megírásának ideje 1945. jan.). Emléke előtt tisztelegve
róla nevezték el a Várkörút egykori bevezető, Vörösmarty Színház melletti
szakaszát.
A Havranek család legszebb síremlékéről az Érdekes
Fehérvár blogon olvashatunk (https://erdekesfehervar.blog.hu/2018/10/24/fehervar_kofarago_dinasztiaja):
A cseh származású Havranek család ősei valószínűsíthetően a XVIII. század végén
telepedtek le Magyarországon. Havranek Ferenc 1801-ben született Óbudán, és itt
ismerte meg Staub Teréziát, akivel 1826-ban kötöttek házasságot. A
mészárosmester Fehérvár megbecsült polgára volt az 1830-as évektől egészen az
1860-ban bekövetkezett haláláig. A Csutora temetőben helyezték örök nyugalomra,
a síremlékét természetesen legidősebb fia, Antal készítette el, aki egy míves
talpazaton álló egész alakos Jézus-szobrot faragott homokkőből. Később a mester
édesanyját, és testvéreit, Havranek Bettit és Havranek Teréziát is ide
temették. Sajnos a több, mint 150 éves sír és a műalkotás jelenleg igencsak
rossz állapotban van, de még így is a régi sírkert egyik legszebb síremléke.
Dr. Kneifel Ferenc ügyvéd édesapja, Kneifel Antal a
budavári plébánia zenekari igazgatója volt. Ő maga 1892-ben pályázta meg és
nyerte el a székesegyházi karvezetői posztot, ezzel a Czecilia kórus vezetését.
Emellett 35 évig irányította a Délivasúti Dalárdát és a Polgári Dalkört. Hat
gyermeke közül Ferenc az Alba Regia Kórus első karnagya lett. Ma már a
dinasztia negyedik tagja, Kneifel Imre is vezényel. A családról az Alba Regia
Vegyeskar honlapján olvashatunk bővebben: http://albaregia.org/index.php/features/a-kneifel-dinasztia
Dr. Berzsenyi Zoltán sebész főorvos, a Szent György
Kórház igazgató főorvosa negyed századon át vezette az intézményt. Életéről az
egyházasberzsenyi Berzsenyi család honlapján olvashatunk: https://berzsenyi.org/hirek/dr-berzsenyi-zoltan/
Mártírhaláláról az őt ábrázoló szobor adatlapján az alábbi közlés található:
Dr. Berzsenyi Zoltán 1945-ben hunyt el Székesfehérváron, halotti anyakönyvében
ez áll: „idegen kéz által okozott golyótól eredő halál”. 1945. január 21-én
többszöri kihallgatás után az Arany János utca egyik házának pincéjében öt
férfira adtak le géppisztolysorozatot a szovjet katonák. Dr. Berzsenyi Zoltán
ekkor volt 63 éves, és kihallgatását követően reggel azt mondta társainak:
„Uraim, alighanem nagy baj van”. A főorvossal együtt halt meg egy ismeretlen
férfi, és F. Rudolf tolmács. Ketten életben maradtak, H. János és L. József.
Amit tudni lehet a pincében történtekről, az H. János emlékei alapján tudható.
A három áldozat holttestét később temették el, pontosabban a Hal téren (ma Piac
tér) található Ponty vendéglő melletti disznóól mellé.
(https://www.kozterkep.hu/13126/dr_berzsenyi_zoltan_szekesfehervar_kocsis_balazs_2001.html)
Dr. Fitz Jenő régész 1949-1985 között volt az István
Király Múzeum igazgatója. Sírját egy dór fejezetes oszlop díszíti, a nevét,
valamint születési és halálozási évszámát tartalmazó táblán a HIC SITVS EST
felirat olvasható, amely az ókori római és középkori humanista sírok
megjelölésére utal. Jelentése: itt nyugszik.
A temető egyik legrégebbi beazonosítható sírja Leopold
Schedt/Schedt Lipót emlékét őrzi. Schedtről annyit tudunk, hogy 1814-ben a
városi tanács elégedetlenségét fejezte ki, amiért ács- és kútmesterként
„tunyasága, értetlensége miatt hibásan jár el; a község a víz miatt már több
időtől fogva nagy szükséget szenvedni kelletik”. A Gugos- (ma ismert nevén
Gugás-)völgyben fennmaradt pincéjét a Poroszországból származó Bőhm Ágoston
megyei polgár és ötvösmester vásárolta meg 1820 körül az örökösöktől.
Forster József újságíró szerkesztőként jegyezte a Közbiztonság címen megjelenő szaklapot. Több székesfehérvári és megyei újság, valamint a Szajkó című élclap – ebben a műfajban városunkban az egyetlen – is az ő neve alatt jelent meg. Életéről és munkásságáról a Fejér Megyei Hírlapban közölt, Tóth Sándor tollából származó cikk tudósít:
https://www.feol.hu/szekesfehervar/kozbiztonsagtol-a-szajkoig-1637865/
Anton Walch/Walch Antal síremléke a temető dombján áll.
Itt nyugszik felesége, Barbara, valamint unokáik, Emerika és Szidonia Wurm. A
monumentális alkotás valószínűleg id. Havranek Antal kőfaragó műhelyében
készült. Havranek külföldi vándorlása után hazatérve megvásárolta Walch
királykúti műhelyét. Ez lehetett az egyik első alkotása. Az obeliszket
szabadkőműves szimbólumok díszítik, amelyekről az Érdekes Fehérvár blogon
olvashatunk bővebben:
https://erdekesfehervar.blog.hu/2020/01/14/siremlek_mint_szimbolumtar
A Walch család sírhelyétől néhány lépésre magasodik a
Mindenki keresztje, amely legkorábban a XVIII. század harmadik harmadában,
legkésőbb a XIX. század elején készült. Erre utal a megfeszített Krisztus
alakjának kidolgozása és a talapzaton ábrázolt koponya is a két keresztbe tett lábszárcsonttal.
Áron Nagy Lajos munkásságáról a Magyar életrajzi lexikon
szócikke tájékoztat: festő, Munkácsy-díjas (1956, 1967). 1933–1938 között a
Képzőművészeti Főisk.-n Benkhard Ágost növendéke volt. 1938-ban Balló
Ede-ösztöndíjat nyert, mellyel bejárhatta Ny-Európa több országát. 1939 óta
Székesfehérváron élt, rajzpedagógusként működött. Rendszeres résztvevője volt
orsz. tárlatoknak és az É-dunántúli Területi Szervezet kiállításainak. Bp.-en a
Fényes Adolf Teremben (1955), Székesfehérvárott (1959 és 1983 között többször),
Győrben (1969), Egerben (1973), Veszprémben (1966, 1976) és Bp.-en a Bolgár
Kulturális Központban (1980) voltak fontosabb egyéni kiállításai. Leggyakoribb
témája a táj, legkedvesebb műfaja, technikája az akvarell. A hazai velencei tavi,
dunántúli vidék mellett szlovák és D-európai tájak is megihlették. Festészetét
leginkább a harmincas évek poszt-impresszionista hagyománya jellemezte, bár
szerkezetes és dekoratív foltfestéssel is kísérletezett. Középületben álló
murális alkotásai: Csongor és Tünde pannója (Székesfehérvár, Vörösmarty
Színház); Az ezeréves Fehérvár, c. nagyméretű festménye (Székesfehérvár,
Velence Szálló). Képeinek egy része a székesfehérvári István Király Múz.-ban
látható. Munkásságát több díjjal és kitüntetéssel jutalmazták: Alba Regia-díj
1958); Csók István-díj (1965).
A Basa utca 4. számú egykori lakóháza előtt 1997-ben
állították fel Nagy Benedek emléktábláját. A Technika Háza előtt elterülő, róla
elnevezett téren 2020. augusztus 21-én avatták fel emlékművét, Nagy Edit
szobrászművész alkotását.
Kelényi Ottó 1946-47-ben volt vízivárosi káplán, majd
1960-ban plébánosként tért vissza az egyházközségbe. A tisztséget 1986-os
nyugdíjazásáig töltötte be. 2008. december 23-án hunyt el, 93 esztendős
korában. Állomáshelyeiről, tisztségeiről a Székesfehérvári Egyházmegye személyi
adattárából tájékozódhatunk: https://www.szfvar.katolikus.hu/adattar/papok/kelenyi-otto
Egyik elődje, dr. Berzsenyi Jenő 1935-1948 között volt
Víziváros plébánosa. Közös sírban nyugszanak.
Machacsek János szűcsmester a József utca 22-ben élt és
dolgozott. Orosházi tanuló- és budapesti segédévei után Székesfehérvárra jött.
Itt kötött házasságot Sörös Máriával. 1921-ben önállósodott. Az úri közönség
részére, megrendelésre dolgozott. Munkájának minőségét az évenkénti
iparkiállításokon elnyert négy elismerő oklevél mutatja. Lánya, Erzsébet is ezt
a mesterséget tanulta, és tovább folytatta édesapja szakmáját. Családjával a
József utcai házban élt.
Borka József géplakatos mester Bory Saroltát vette
feleségül. A mester idős korában kedvenc hangszere, a tárogató készítésével is
foglalkozott Gyár utcai műhelyében. Az MTVA archívumában néhány kép is
fennmaradt erről az „elfoglaltságáról”:
https://archivum.mtva.hu/photobank?query=%22Borka%20J%C3%B3zsef%22
Síremlékén egy tárogatózó férfit láthatunk. A portré az
idős Borka Józsefet ábrázolja.
Fia, Borka Gyula szintén a lakatosmesterséget tanulta ki.
Alapító tagja, majd később alelnök volt az Országos Fémipari Ipartestületnek.
2015-ben hunyt el. Gyászhíre:
http://www.iposz.hu/aktualis-hireink/gyaszhir-elhunyt-borka-gyula-ofi-alelnok
Ifj. Havranek Antal kőfaragómester folytatta a családi
hagyományt. Számos székesfehérvári és Fejér megyei szobor, köztéri alkotás
mellett megszámlálhatatlan síremlék elkészítése kötődik a nevéhez. Felesége,
Bauer Karolin 1902. decemberében belehalt negyedik lányuk, Karola – aki Schmidl
Ferenc építészmérnök felesége lett – születésébe. A mester egyedül, de a család
segítségével nevelte fel gyermekeit. A kápolnához közeli Havranek sírboltban
nyugszik mások mellett id. Havranek Antal, a síremlék készítője és testvére, Havranek
Ferenc építészmérnök is, aki a sóstói temetőkápolnát tervezte.
Csanyi Éva a Vadásztölténygyár dolgozójaként 1956.
október 24-én délután a Városi Tanács előtt összegyűlt tömeggel a Szabó-palota,
az ÁVH akkori székháza elé vonult. A békés, fegyvertelen tüntető tömegre előbb
a palotából dördültek el géppisztolylövések, majd a Pirosalma utca sarkán
állomásozó, a szovjet tiszti családok védelmére kirendelt páncélkocsi is
támadásba lendült. A fegyverek 6 székesfehérvári lakos életét oltották ki,
köztük a fiatal lányét is. Sírján a Videoton által készített emléktábla
tájékoztatja az utókort a tragikus eseményre.
Jávor Ottó író, műfordító munkásságának 1975-ig tartó időszakáról A magyar irodalom történetében olvashatunk összefoglalót:
http://mek.niif.hu/02200/02227/html/03/949.html.
Szülei, vitéz Jávor Nándor és Hochhold Julianna mellett helyezték örök
nyugalomra 1995-ben, nem sokkal 70. születésnapját követően.
Borsányi Ilonka 1930-ban, életének 14. esztendejében
hunyt el. Sírjára Bory Jenő készített egy térdeplő, kezeit imára kulcsoló lányt
ábrázoló szobrot, betonból. A Térdeplő angyal néven ismert alkotás
gipszmásolata a Bory-várban megtekinthető, kétszárnyú, festett változata a
muraszombati plébániatemplom oltárán látható. A szobor adatlapja:
https://www.kozterkep.hu/15960/Borsanyi_Ilonka_siremleke_Terdelo_angyal_Szekesfehervar_1930.html
Bory Jenő egy Krisztus-fejet tervezett szülei sírja fölé.
Ez ma a Bory-várban tekinthető meg. A mostani alkotás, a mintegy méteres
nagyságú fej évtizedekkel a halála után, 2002-ben került a hármas tagolású
sírbolt közepére. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2008-ban a
Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította. A Töviskoszorús Krisztus adatlapja:
https://www.kozterkep.hu/15458/toviskoszorus-krisztus
Vass Antal fotográfus 1938-ban, 31 esztendős korában
hunyt el. Felesége és gyermekei nem voltak, özvegy édesanyja és testvérei
temették el. A család az akkori Budai út 13. alatt lakott, a műterem 1935-ben a
Kisteleki utca 77-ben, 1937-ben az Olaj utca 62-ben volt. A fényképész egyszerű
fejfájára egy ismeretlen szerzőtől származó, vésett sírfelirat került.
Koszpek József kovácsmester édesapjától örökölte a szakma
szeretetét. 1975-ben, 71 éves korában hunyt el. Feleségét, Grund Erzsébetet 10
év múlva temették mellé. Fiuk, az ifjabb József előbb építésztechnikusi
oklevelet szerzett, csak később tette le a patkoló- és kocsikovács
szakmunkásvizsgát. Egy tévéműsor hatására kezdett el tojáspatkolással
foglalkozni. Egyik strucctojása Guinness-rekorder lett, egyik 61 patkós
tyúktojását pedig a vatikáni múzeum őrzi. Rövid bemutatkozása itt olvasható: http://www.tojaspatkolo.hu/bem.html
Lencsés János repülő szakaszvezető, a 4. honvéd
nehézbombázó repülőezred tizedese 1940. augusztus 27-én, szolgálatának
teljesítése közben halt hősi halált több társával együtt. 29-én közös temetésen
búcsúztatták mindannyiukat. Lencsés neve felkerült a családi sírbolt fölötti
táblára, katonaportréjával együtt.
Weissbach Béla cigányprímás az Ősz utcában élt családjával.
Az Alba Regia Szálló és az Ősfehérvár Étterem népszerű elsőhegedűse volt.
Sírkövén a törött vonó a megtört életutat jelképezi.
Vitéz Latzkovits Béla mindössze 16 esztendős volt, amikor
édesapja, idősebb Latzkovits Béla Szarvas néven vendéglőt nyitott a Budai úton.
A jó hírű, fontos társasági események helyszíneként ismert vendéglő két
generáción át, 1901-től 1936-ig működött. Az ifjabb Béla Marschall Annát vette
feleségül, aki 1920-ban 32 éves korában elhunyt. A négy árva lányka mellé új
anya kellett, így egy neves iparoscsalád lánya, Knezits Mária lett az új
feleség, aki a vendéglő vezetésében is részt vett.
Rieder Dezső családi sírboltjában nyugszik fia, Ödön, aki
polgári foglalkozását tekintve takarékpénztári tisztviselő volt. A 82.
gyalogezred tartalékos hadnagyaként, századparancsnoki beosztásban a keleti
fronton, Krasznik mellett vesztette életét 1915. július 3-án, mindössze 24
évesen. Földi maradványai a következő év áprilisában tértek haza. Április 19-én
temették el.
Kisteleki Antal a felsővárosi Knittlhoffer családból
származott. 1943-1948 között öreghegyi, majd az egyházmegye több községében
megfordulva 1955-1980 között felsővárosi plébános volt.
Mancz János nyugalmazott uradalmi gazdatisztként érkezett
Székesfehérvárra feleségével, Spies Annával. A Malom utca 2. számú házban
telepedtek le. Gyermekük nem lévén vagyonukból alapítványt kívántak létrehozni,
szociális célra, a budapesti lelencház javára. Mancz végül barátja, Dr. Gőbel
János, az elemi iskolák igazgatója tanácsára az első fehérvári kisdedóvó
létesítésére fordította az összeget. 1894. január 27-én kelt végrendeletében
30.000 forintot hagyott erre a célra. 1896. október 4-én hunyt el
végelgyengülésben. Két nappal később helyezték örök nyugalomra. Végakaratát október
7-én hirdették ki. Az intézmény, amelyet Szenzenstein János épített fel,
1906-ban nyílt meg, Rákóczi utcai homlokzatán az ifj. Havranek Antal által
készített emléktáblával. Mancz János életrajza a Városi Levéltár és
Kutatóintézet oldalán érhető el: http://www.albaarchivum.hu/hu/neves-evfordulok/172-mancz-janos
Havranek József a székesfehérvári – ma nevét viselő –
Öreg utcában született 1845. január 8-án, Havranek Ferenc mészárosmester és
Staub Terézia gyermekeként. Testvérei közül Antal és Lajos kőfaragók lettek.
Két húga volt: Betti és Terézia. Az ifjú József a kecskeméti jogakadémia
elvégzése után visszatért szülővárosába, ahol 1867-ben Szőgyény-Marich László
főispán aljegyzővé nevezte ki. Az 1872-es tisztújításon választották
városkapitánnyá. A színház alapkövét kapitánysága első évében tették le.
1876-ban aktív részvételével jött létre a Színpártoló Egyesület. 1873-ban az
elsők között kezdeményezte az Önkéntes Tűzoltó Egyesület létrehozását. 1878-ban
Székesfehérvár polgármestere lett, amely tisztséget három évtizeden át töltötte
be. Életrajza a Városi Levéltár és Kutatóintézet oldalán érhető el: http://www.albaarchivum.hu/hu/neves-evfordulok/215-havranek-jozsef
Felesége a református lelkészcsaládból származó Padányi
Gulyás Amália volt. Fiuk, Havranek (1938-tól Ecsedy) József 1881. január 5-én
született. 1919-ben lett a vármegye alispánja. Töredékes életrajzát 2004-ben az
Alba Regiában, a Szent István Király Múzeum évkönyvében, előtanulmánnyal
ellátva Dr. Demeter Zsófia tette közzé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése