Séta a Csutora temetőben

 

Szerző: Váczi Márk
  2020. október 28.

 

A temető és a kápolna történetéről bővebben írtam az eddigi kutatásaimat összefoglaló tanulmányban, amely elérhető itt:

 https://www.topografia.hu/_user/browser/File/topografia%20fuzetek/topografiaFuzet_7.pdf

A tanulmányban megtalálható a Városgondnokság által létrehozott sírhelykereső felület és az Országos Széchényi Könyvtár gyászjelentés adatbázisának elérhetősége is. Ha valaki temetőkutatásba kezd, elhunyt hozzátartozóját keresi, családfát készít, ezeket a forrásokat mindenképpen érdemes használni.

A kápolna történetéhez adalékként az elhangzottak alapján: id. Ybl Miklós feleségét, Eimann Annát 1833-ban temették el. Csutiné Schleer Erzsébet egy halotti anyakönyvi bejegyzésre bukkant, amelyben a temetés helyeként az Antiquum-ot jelölték meg. Ekkor három temetőt különböztettek meg a városban: Longum, azaz a Hosszú temető, Novum: a Szedres temető, amelyet 1795-ben a Hosszú temető telítettsége miatt nyitottak. Az Antiquum, figyelembe véve a család városon belüli lakhelyét és társadalmi státuszát, nagy valószínűséggel a Csutora temető lehetett. Ezt akkor tudjuk majd teljes bizonyossággal elmondani, ha más, bizonyítottan itt nyugvó elhunyt halotti bejegyzésénél is ezt a megjelölés olvasható.

Ybl Miklós kereskedő 1779. október 2-án született Székesfehérváron.  Felesége Eimann Anna volt. A Fejér megyei választmány tagja 1861. november 29-én hunyt el. A Csutora temetőben helyezték örök nyugalomra, talán felesége mellé. Síremlékének fedlapja egyszerűségét, modernségét és a rajta lévő felirat stílusát tekintve valószínűleg nem az eredeti. Csutiné Schleer Erzsébet véleménye szerint egy jómódú kereskedőnek, akinek a fia ekkor már országos hírű építész volt, egy Havranek-műhelyben készült, gazdagon díszített, míves síremlék dukált. A mostani viszont biztosan nem az. Feltételezésem szerint az eredeti síremléken olvasható volt a majd’ 30 évvel korábban elhunyt Eimann Anna neve is, de az az idők során lekophatott, az újrafaragott táblára pedig már nem került rá. Egy érdekes rejtély vár megoldásra, és nem ez az egyetlen az Ybl család kapcsán, gondoljunk a kápolnára.

Kúti/Kuti Márton kanonok, felsővárosi plébánosról Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái című kötetében az alábbiakat olvashatjuk: székesfejérvári kanonok, szül. 1832. okt. 13. Györkönyön (Tolnam.); a gymnasiumot Székesfejérvárt járta; miután pap lett, a bécsi Pázmány-intézetbe küldték, hol a theologiát hallgatta. 1849-ben a haza védelmében vett részt. 1857–59-ben két évig nevelő volt Stankovánszky Imre tolnamegyei főispán házánál. 1859. júl. 6. fölszenteltetett; segédlelkész volt 1860-ig Csákvárt; főgymnasiumi tanár Székesfejérvárt 1863-ig; azután hitoktató 1866-ig és ugyanott a reáliskola igazgatója 1865–66-ban; azontúl plébános és szentszéki ülnök, 1876. alesperes, az elemi iskolák felügyelője, később kanonok lett. 1866-ban a kathol. országos autonomiai gyűlés alkalmával jelentékeny szerepet viselt. Bölcseleti czikkeket írt a Kalauzba (1863–65); írt a Független Egyházba. Nevét Kutynak is írják.

Források: Magyarország és a Nagyvilág 1869. 44. szám arzk. (Ifj. Ábrányi Kornél.) Pauer, Joannes, Historia Dioecesis Alba-Regalensis. Albae-Regiae, 1877. 405. lap. Schematismus Alba-Regalensis 1894. III. l.

Bilkei Ferencről a Magyar Katolikus Lexikonban olvasható egy alapos ismertetés: Bilkei (1890-ig Reiznauer) Ferenc (Sárszentmihály, Fejér vm., 1872. jún. 13.-Székesfehérvár, 1955. jan. 26.): plébános. - Székesfehérvárt éretts., a teol-t a KPI növendékeként Bp-en végezte. 1896. VI. 29: pappá szent. Pázmándon, 1897: Zsámbékon kp., 1898: Székesfehérvárt hittanár, 1912-48: Székesfehérvár-Felsőváros esp-plnosa. 1949: a SZIA I. o. tagja. - M: 7 országon keresztül. Székesfehérvár, 1903. (Klny. Fejérm. Napló) - Az éjféli nap országából. Uo., 1905. (Klny. uonnan) - Vidám órák. Rajzok és elb-ek. Uo., 1907. - Túl az óceánon. 5 hét a tengeren, 5 hét az USA-ban. Uo., 1909. - M. ember Amerikában. Uo., 1910. - Kalauz a kat. vallásba visszatérőknek. Uo., 1917. (5. bőv. kiad. 1942) - Az Oltárisztség élő csodája. Uo., 1919. - A család kv-e. Az evang. ... útmutatásai a szép életre. Bp., 1919. (29. kiad. 1947) - A katekizmus gondolatai. Írta Ignaz Klug. 1-3. köt. Ford. Uo., 1922. - Vasárnapi kv. Írta uő. Uo., 1924. (2. kiad. 1927) - Ward Mária... élete. Írta uő. Székesfehérvár, 1925. - Gárdonyi és a buddhizmus. Uo., 1925. - Árva Juliska karácsonya. Színmű. 4 fv. Uo., 1926. - Miért nem ünnepelhetik a kat-ok okt. 31-ét? Pápa, 1926. (Klny. Szt Antal) (2. kiad. Székesfehérvár, 1939) - Róma. Képek és hangulatok a szentévi hatodik m. zarándoklat alk. Uo., 1926. - Debrecentől Pannonhalmáig. Megértést kereső írás prot. testvéreinkhez. Székesfehérvár, 1927. - Miért tiltja a kat. egyh. a vegyes házasságot? Uo., 1928. (új kiad. Uo., 1941) - A rózsák sztje. Látogatás Lisiőbe kis Szt Teréz sírjához. Uo., 1928. - Betegek keresztútja. Vigasztaló gondolatok Krisztus szenvedéséről. Írta Otto Hophan. Ford. Uo., 1929. - A kat. egyh. tört. Írta Ignatz Marx. Uo., 1932. - Élmények a sztföldi úton. Székesfehérvár, 1938. - Vegyesházasság. Evetovics Kunóval. Bp., 1942. (Actio Catholica 98.) - Egy öreg diák emlékei. Székesfehérvár, 1943. - Székesfehérvárt 1894. IV. 16-VII.23: társszerk-je, 1894. VII. 28-1895. XII. 18:, 1901. I. 2-1906. IX. 28: és 1907. III. 14-1911. XII. 5: fel. szerk-je, 1906. X. 2-1907. III. 12: főszerk-je, 1911. XII. 3-XII.7: szerk-je a Fejérmegyei Naplónak. T.E.

Források: Gulyás III:331. - Ker. m. közéleti alm. I:110. - M. Kurir 1949. V. 19, XI. 24. (székfoglaló a SZIA-n) - Schem. AR 1950:94, 1955:28. - Fejér m. sajtóbibliogr. 1965:50. (72.)

Simli György és neje, Danhauser Helena szépen megmunkált, díszes síremléke 1863 óta áll a temetőben, a kápolnához közel. Egy ugyancsak Simli György nevű személy az 1864-es kótyavetyén elnyerte a városi serfőzés jogát, így az évtized végéig ő főzte a sört Székesfehérváron. Talán az elhunyt fia lehetett. Erről Asztalos Tamás cikkében olvashatunk:                           https://fmc.hu/2020/02/16/mozaikok-a-szekesfehervari-sorfozes-xix-szazadi-tortenetebol/

Kálmán János plébános idejében épült a temetőkápolna. 1848 és 1866 között vezette az egyházközséget, Kuti Márton közvetlen elődje volt. Latin nyelvű feliratos síremléke, amely az elhunytat Joannis Kálmánként jelöli, 1866 óta áll a temető kiemelt helyén.

Héjj Erzsébetről a Magyar Katolikus Lexikonban a következőket olvashatjuk: Héjj Erzsébet (*1884): óvónő a székesfehérvári Mantz-óvodában. - 1928-48: tevékenykedett egy modern, Prohászka-szellemű, vallásos, uakkor m. nemz. jellegű óvodaped. kialakítása és elterjesztése érdekében. Megszervezte és vezette a Dunamenti Óvónők Körét, amelynek hatása az egész orsz. óvodáira kiterjedt. 1934-44: szerk. és kiad. a M. Gyermeknevelés c. kat. szellemű óvodaped. lapot. Számos elméleti és módszertani kiadvánnyal segítette az óvodai gyermeknevelés korszerűsítését. - Fm: Gyermeklélek virágai. Írta Fittler Vilmával. Székesfehérvár, 1926. - Fehérvári bokréta. Pécs, 1932. - Balatoni visszhang. Uo., 1933. - Télapó az óvodában. Uo., 1933. - Madárdal Betlehemben. Székesfehérvár, 1939. - A m. gyermeknevelés kv-e. Uo., 1940. - Gyermekjáték, gyermeköröm. Uo., 1942. - M. betlehemesek. Uo., 1942. M.I.

A temető számozását tekintve – az I. parcella 1. sorának első sírhelye – legkiemelkedőbb síremléke az építőmunkás mártírok díszsírhelye, amelyet a Magyar Építőmunkások Országos Szövetsége (MÉMOSZ) megbízásából létesített a város. Abt Károly, Skoda János, Stéger Ferenc, Marton István, Horváth István, Szücs Gyula, Palkovics József és Lőwinger Ferenc neve sokaknak ismerős lehet. Többükről utcát neveztek el a városban, és bekerültek a Nyitott könyv emlékművön olvasható névsorba is.

Dr. Serényi Antal nyugalmazott megyei szakállatorvos 2000-ben hunyt el. A Csíkvári utat a Homoksorral összekötő, az Állatkórház mellett húzódó utca az ő nevét viseli. Lányát, Máriát Bujdosó Dénes festőművész vette feleségül. 2016-ban bekövetkezett halála után őt is a családi sírboltban temették el.

Stermeczky Vince életéről a cecei plébánia honlapján olvashatunk egy összefoglalót ( http://www.cecei.plebania.hu/history.html): STERMECZKY VINCZE (Székesfehérvár, 1881. szeptember 23. – Székesfehérvár, 1945. augusztus 25.) Szentelték: Székesfehérvár, 1904. január 25. (Váro­sy Gyula megyés püspök). Papi életének állomá­sai: Budafok (káplán 1904-1910, uott. hitoktató 1910-1911), Isztimér (adminisztrátor 1911-1920), Alcsút (József királyi herceg udvari káplánja s az alcsúti hívek lelkipásztora 1921-1926), Cece (helyi lelkész 1927-­1942), haláláig a Székesfehérvár vármegyei Szent György közkórház lelkésze. Mózessy Gergely 2010-ben az Új Ember hasábjain közölt egy cikket a Székesfehérvári Egyházmegye II. világháborús mártír papjairól (https://ujember.hu/martirjaink-emlekezete/).  Ebben a szerző röviden közli, hogy a plébánossal kórházlelkészi szolgálata közben 1945 júliusában a betegektől kapott hastífusz végzett.

Berkényi Alajos 1945-től irányította az Almássy-telepi lelkészséget, amelynek 1957-es önállóvá válása után első plébánosa lett, 1976-ban bekövetkezett haláláig. A templom legfontosabb építkezései az ő idejében zajlottak.

Szabó György a 17. honvéd gyalogezred kötelékében került ki a galíciai frontra, ahol számvevő őrmesterként 1914. november 2-án érte a halál. A 31 esztendős fiatalembert özvegye, két kislánya, valamint szülei, testvérei, apósa és anyósa gyászolták.

Keresztes Zsigmond kereskedő a Károly király téren működtette áruházát, amely később Forintos néven lett ismert. Feleségével, Deutsch Cazával és fiukkal, Győzővel egy vaskerítéssel körbekerített, de elhanyagolt sírban nyugszik, amelynek obeliszkje ledőlt, borostyán fedi.

Molnár Imréné Boda Katalint a legtöbben Kati néniként ismerik. A felsővárosi kofaasszony még 93 éves korában is árulta döcögős kocsiján a tejet, tejfölt és a sült liba- és kacsafertályokat. Portékáit Felsővárosból tolta egészen a piacig. A Liszt Ferenc utcában álló, őt ábrázoló szobor Kocsis Balázs alkotása, és 2001. november 25-én avatták fel.

Dr. Györe László Bory Ilonát vette feleségül, akinek édesapja Bory Pál bronzöntő, nagybátjya Bory Jenő szobrász-festőművész volt. Közös sírban nyugszanak a nagymamával, Györe Ferencné Mészáros Ilonával. A szemközti síremlék Szekeres Miklós és Györe Margit, Dr. Györe László húgának emlékét őrzi.  A két sír fölé a leszármazott Györe László mérnök, szobrász készített egy-egy rozsdamentes acélplasztikát. A művésszel Gábor Gina készített interjút 2010-ben, amely itt olvasható:                       https://www.feol.hu/hetvege/regenyes-elet-filmekben-dolgozott-szobrokat-keszit-a-bory-leszarmazott-1150265/

Dr. Koch László életéről a Magyar Életrajzi Lexikonban olvashatunk: Koch László (? 1909 – Székesfehérvár, 1945. jan. 31.): orvos. Egy.-i tanulmányainak befejezése után Polgárdiban volt körorvos. 1941-ben mint munkaszolgálatost a K-i frontra vitték. 1944 végén megszökött a frontról, egy ideig Bp.-en bujkált, majd Mohára ment. Itt is folytatta orvosi tevékenységét. 1944. dec.-ében a felszabadult Székesfehérvárra utazott, ahol vezető szerepe volt a közegészségügyi ellátás, az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) és a gyógyszertárak megszervezésében. Mint a város tiszti főorvosa létrehozta a körzeti orvosi szolgálatot, részt vett az újjáépítés megindításában. Amikor 1945. jan. végén a németek ellentámadása következtében a város fasiszta kézre került, ~ot letartóztatták és mint kommunista szimpatizánst és szökevényt kivégezték a Városház téren. – Irod. K. L.: Romokon épültünk. (Fejér Megyei Szemle, 1965. 2. sz. Megírásának ideje 1945. jan.). Emléke előtt tisztelegve róla nevezték el a Várkörút egykori bevezető, Vörösmarty Színház melletti szakaszát.

A Havranek család legszebb síremlékéről az Érdekes Fehérvár blogon olvashatunk (https://erdekesfehervar.blog.hu/2018/10/24/fehervar_kofarago_dinasztiaja): A cseh származású Havranek család ősei valószínűsíthetően a XVIII. század végén telepedtek le Magyarországon. Havranek Ferenc 1801-ben született Óbudán, és itt ismerte meg Staub Teréziát, akivel 1826-ban kötöttek házasságot. A mészárosmester Fehérvár megbecsült polgára volt az 1830-as évektől egészen az 1860-ban bekövetkezett haláláig. A Csutora temetőben helyezték örök nyugalomra, a síremlékét természetesen legidősebb fia, Antal készítette el, aki egy míves talpazaton álló egész alakos Jézus-szobrot faragott homokkőből. Később a mester édesanyját, és testvéreit, Havranek Bettit és Havranek Teréziát is ide temették. Sajnos a több, mint 150 éves sír és a műalkotás jelenleg igencsak rossz állapotban van, de még így is a régi sírkert egyik legszebb síremléke.

Dr. Kneifel Ferenc ügyvéd édesapja, Kneifel Antal a budavári plébánia zenekari igazgatója volt. Ő maga 1892-ben pályázta meg és nyerte el a székesegyházi karvezetői posztot, ezzel a Czecilia kórus vezetését. Emellett 35 évig irányította a Délivasúti Dalárdát és a Polgári Dalkört. Hat gyermeke közül Ferenc az Alba Regia Kórus első karnagya lett. Ma már a dinasztia negyedik tagja, Kneifel Imre is vezényel. A családról az Alba Regia Vegyeskar honlapján olvashatunk bővebben: http://albaregia.org/index.php/features/a-kneifel-dinasztia

Dr. Berzsenyi Zoltán sebész főorvos, a Szent György Kórház igazgató főorvosa negyed századon át vezette az intézményt. Életéről az egyházasberzsenyi Berzsenyi család honlapján olvashatunk: https://berzsenyi.org/hirek/dr-berzsenyi-zoltan/ Mártírhaláláról az őt ábrázoló szobor adatlapján az alábbi közlés található: Dr. Berzsenyi Zoltán 1945-ben hunyt el Székesfehérváron, halotti anyakönyvében ez áll: „idegen kéz által okozott golyótól eredő halál”. 1945. január 21-én többszöri kihallgatás után az Arany János utca egyik házának pincéjében öt férfira adtak le géppisztolysorozatot a szovjet katonák. Dr. Berzsenyi Zoltán ekkor volt 63 éves, és kihallgatását követően reggel azt mondta társainak: „Uraim, alighanem nagy baj van”. A főorvossal együtt halt meg egy ismeretlen férfi, és F. Rudolf tolmács. Ketten életben maradtak, H. János és L. József. Amit tudni lehet a pincében történtekről, az H. János emlékei alapján tudható. A három áldozat holttestét később temették el, pontosabban a Hal téren (ma Piac tér) található Ponty vendéglő melletti disznóól mellé.
 (https://www.kozterkep.hu/13126/dr_berzsenyi_zoltan_szekesfehervar_kocsis_balazs_2001.html)

Dr. Fitz Jenő régész 1949-1985 között volt az István Király Múzeum igazgatója. Sírját egy dór fejezetes oszlop díszíti, a nevét, valamint születési és halálozási évszámát tartalmazó táblán a HIC SITVS EST felirat olvasható, amely az ókori római és középkori humanista sírok megjelölésére utal. Jelentése: itt nyugszik.

A temető egyik legrégebbi beazonosítható sírja Leopold Schedt/Schedt Lipót emlékét őrzi. Schedtről annyit tudunk, hogy 1814-ben a városi tanács elégedetlenségét fejezte ki, amiért ács- és kútmesterként „tunyasága, értetlensége miatt hibásan jár el; a község a víz miatt már több időtől fogva nagy szükséget szenvedni kelletik”. A Gugos- (ma ismert nevén Gugás-)völgyben fennmaradt pincéjét a Poroszországból származó Bőhm Ágoston megyei polgár és ötvösmester vásárolta meg 1820 körül az örökösöktől.

Forster József újságíró szerkesztőként jegyezte a Közbiztonság címen megjelenő szaklapot. Több székesfehérvári és megyei újság, valamint a Szajkó című élclap – ebben a műfajban városunkban az egyetlen – is az ő neve alatt jelent meg. Életéről és munkásságáról a Fejér Megyei Hírlapban közölt, Tóth Sándor tollából származó cikk tudósít: 

https://www.feol.hu/szekesfehervar/kozbiztonsagtol-a-szajkoig-1637865/

Anton Walch/Walch Antal síremléke a temető dombján áll. Itt nyugszik felesége, Barbara, valamint unokáik, Emerika és Szidonia Wurm. A monumentális alkotás valószínűleg id. Havranek Antal kőfaragó műhelyében készült. Havranek külföldi vándorlása után hazatérve megvásárolta Walch királykúti műhelyét. Ez lehetett az egyik első alkotása. Az obeliszket szabadkőműves szimbólumok díszítik, amelyekről az Érdekes Fehérvár blogon olvashatunk bővebben:

https://erdekesfehervar.blog.hu/2020/01/14/siremlek_mint_szimbolumtar

A Walch család sírhelyétől néhány lépésre magasodik a Mindenki keresztje, amely legkorábban a XVIII. század harmadik harmadában, legkésőbb a XIX. század elején készült. Erre utal a megfeszített Krisztus alakjának kidolgozása és a talapzaton ábrázolt koponya is a két keresztbe tett lábszárcsonttal.

Áron Nagy Lajos munkásságáról a Magyar életrajzi lexikon szócikke tájékoztat: festő, Munkácsy-díjas (1956, 1967). 1933–1938 között a Képzőművészeti Főisk.-n Benkhard Ágost növendéke volt. 1938-ban Balló Ede-ösztöndíjat nyert, mellyel bejárhatta Ny-Európa több országát. 1939 óta Székesfehérváron élt, rajzpedagógusként működött. Rendszeres résztvevője volt orsz. tárlatoknak és az É-dunántúli Területi Szervezet kiállításainak. Bp.-en a Fényes Adolf Teremben (1955), Székesfehérvárott (1959 és 1983 között többször), Győrben (1969), Egerben (1973), Veszprémben (1966, 1976) és Bp.-en a Bolgár Kulturális Központban (1980) voltak fontosabb egyéni kiállításai. Leggyakoribb témája a táj, legkedvesebb műfaja, technikája az akvarell. A hazai velencei tavi, dunántúli vidék mellett szlovák és D-európai tájak is megihlették. Festészetét leginkább a harmincas évek poszt-impresszionista hagyománya jellemezte, bár szerkezetes és dekoratív foltfestéssel is kísérletezett. Középületben álló murális alkotásai: Csongor és Tünde pannója (Székesfehérvár, Vörösmarty Színház); Az ezeréves Fehérvár, c. nagyméretű festménye (Székesfehérvár, Velence Szálló). Képeinek egy része a székesfehérvári István Király Múz.-ban látható. Munkásságát több díjjal és kitüntetéssel jutalmazták: Alba Regia-díj 1958); Csók István-díj (1965).

A Basa utca 4. számú egykori lakóháza előtt 1997-ben állították fel Nagy Benedek emléktábláját. A Technika Háza előtt elterülő, róla elnevezett téren 2020. augusztus 21-én avatták fel emlékművét, Nagy Edit szobrászművész alkotását.

Kelényi Ottó 1946-47-ben volt vízivárosi káplán, majd 1960-ban plébánosként tért vissza az egyházközségbe. A tisztséget 1986-os nyugdíjazásáig töltötte be. 2008. december 23-án hunyt el, 93 esztendős korában. Állomáshelyeiről, tisztségeiről a Székesfehérvári Egyházmegye személyi adattárából tájékozódhatunk: https://www.szfvar.katolikus.hu/adattar/papok/kelenyi-otto

Egyik elődje, dr. Berzsenyi Jenő 1935-1948 között volt Víziváros plébánosa. Közös sírban nyugszanak.

Machacsek János szűcsmester a József utca 22-ben élt és dolgozott. Orosházi tanuló- és budapesti segédévei után Székesfehérvárra jött. Itt kötött házasságot Sörös Máriával. 1921-ben önállósodott. Az úri közönség részére, megrendelésre dolgozott. Munkájának minőségét az évenkénti iparkiállításokon elnyert négy elismerő oklevél mutatja. Lánya, Erzsébet is ezt a mesterséget tanulta, és tovább folytatta édesapja szakmáját. Családjával a József utcai házban élt.

Borka József géplakatos mester Bory Saroltát vette feleségül. A mester idős korában kedvenc hangszere, a tárogató készítésével is foglalkozott Gyár utcai műhelyében. Az MTVA archívumában néhány kép is fennmaradt erről az „elfoglaltságáról”:

https://archivum.mtva.hu/photobank?query=%22Borka%20J%C3%B3zsef%22  

Síremlékén egy tárogatózó férfit láthatunk. A portré az idős Borka Józsefet ábrázolja.

Fia, Borka Gyula szintén a lakatosmesterséget tanulta ki. Alapító tagja, majd később alelnök volt az Országos Fémipari Ipartestületnek. 2015-ben hunyt el. Gyászhíre:
  http://www.iposz.hu/aktualis-hireink/gyaszhir-elhunyt-borka-gyula-ofi-alelnok

Ifj. Havranek Antal kőfaragómester folytatta a családi hagyományt. Számos székesfehérvári és Fejér megyei szobor, köztéri alkotás mellett megszámlálhatatlan síremlék elkészítése kötődik a nevéhez. Felesége, Bauer Karolin 1902. decemberében belehalt negyedik lányuk, Karola – aki Schmidl Ferenc építészmérnök felesége lett – születésébe. A mester egyedül, de a család segítségével nevelte fel gyermekeit. A kápolnához közeli Havranek sírboltban nyugszik mások mellett id. Havranek Antal, a síremlék készítője és testvére, Havranek Ferenc építészmérnök is, aki a sóstói temetőkápolnát tervezte.

Csanyi Éva a Vadásztölténygyár dolgozójaként 1956. október 24-én délután a Városi Tanács előtt összegyűlt tömeggel a Szabó-palota, az ÁVH akkori székháza elé vonult. A békés, fegyvertelen tüntető tömegre előbb a palotából dördültek el géppisztolylövések, majd a Pirosalma utca sarkán állomásozó, a szovjet tiszti családok védelmére kirendelt páncélkocsi is támadásba lendült. A fegyverek 6 székesfehérvári lakos életét oltották ki, köztük a fiatal lányét is. Sírján a Videoton által készített emléktábla tájékoztatja az utókort a tragikus eseményre.

Jávor Ottó író, műfordító munkásságának 1975-ig tartó időszakáról A magyar irodalom történetében olvashatunk összefoglalót:  

http://mek.niif.hu/02200/02227/html/03/949.html.
Szülei, vitéz Jávor Nándor és Hochhold Julianna mellett helyezték örök nyugalomra 1995-ben, nem sokkal 70. születésnapját követően.

Borsányi Ilonka 1930-ban, életének 14. esztendejében hunyt el. Sírjára Bory Jenő készített egy térdeplő, kezeit imára kulcsoló lányt ábrázoló szobrot, betonból. A Térdeplő angyal néven ismert alkotás gipszmásolata a Bory-várban megtekinthető, kétszárnyú, festett változata a muraszombati plébániatemplom oltárán látható. A szobor adatlapja:

https://www.kozterkep.hu/15960/Borsanyi_Ilonka_siremleke_Terdelo_angyal_Szekesfehervar_1930.html

Bory Jenő egy Krisztus-fejet tervezett szülei sírja fölé. Ez ma a Bory-várban tekinthető meg. A mostani alkotás, a mintegy méteres nagyságú fej évtizedekkel a halála után, 2002-ben került a hármas tagolású sírbolt közepére. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2008-ban a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította. A Töviskoszorús Krisztus adatlapja:
  https://www.kozterkep.hu/15458/toviskoszorus-krisztus

Vass Antal fotográfus 1938-ban, 31 esztendős korában hunyt el. Felesége és gyermekei nem voltak, özvegy édesanyja és testvérei temették el. A család az akkori Budai út 13. alatt lakott, a műterem 1935-ben a Kisteleki utca 77-ben, 1937-ben az Olaj utca 62-ben volt. A fényképész egyszerű fejfájára egy ismeretlen szerzőtől származó, vésett sírfelirat került.

Koszpek József kovácsmester édesapjától örökölte a szakma szeretetét. 1975-ben, 71 éves korában hunyt el. Feleségét, Grund Erzsébetet 10 év múlva temették mellé. Fiuk, az ifjabb József előbb építésztechnikusi oklevelet szerzett, csak később tette le a patkoló- és kocsikovács szakmunkásvizsgát. Egy tévéműsor hatására kezdett el tojáspatkolással foglalkozni. Egyik strucctojása Guinness-rekorder lett, egyik 61 patkós tyúktojását pedig a vatikáni múzeum őrzi. Rövid bemutatkozása itt olvasható: http://www.tojaspatkolo.hu/bem.html

Lencsés János repülő szakaszvezető, a 4. honvéd nehézbombázó repülőezred tizedese 1940. augusztus 27-én, szolgálatának teljesítése közben halt hősi halált több társával együtt. 29-én közös temetésen búcsúztatták mindannyiukat. Lencsés neve felkerült a családi sírbolt fölötti táblára, katonaportréjával együtt.

Weissbach Béla cigányprímás az Ősz utcában élt családjával. Az Alba Regia Szálló és az Ősfehérvár Étterem népszerű elsőhegedűse volt. Sírkövén a törött vonó a megtört életutat jelképezi.

Vitéz Latzkovits Béla mindössze 16 esztendős volt, amikor édesapja, idősebb Latzkovits Béla Szarvas néven vendéglőt nyitott a Budai úton. A jó hírű, fontos társasági események helyszíneként ismert vendéglő két generáción át, 1901-től 1936-ig működött. Az ifjabb Béla Marschall Annát vette feleségül, aki 1920-ban 32 éves korában elhunyt. A négy árva lányka mellé új anya kellett, így egy neves iparoscsalád lánya, Knezits Mária lett az új feleség, aki a vendéglő vezetésében is részt vett.

Rieder Dezső családi sírboltjában nyugszik fia, Ödön, aki polgári foglalkozását tekintve takarékpénztári tisztviselő volt. A 82. gyalogezred tartalékos hadnagyaként, századparancsnoki beosztásban a keleti fronton, Krasznik mellett vesztette életét 1915. július 3-án, mindössze 24 évesen. Földi maradványai a következő év áprilisában tértek haza. Április 19-én temették el.

Kisteleki Antal a felsővárosi Knittlhoffer családból származott. 1943-1948 között öreghegyi, majd az egyházmegye több községében megfordulva 1955-1980 között felsővárosi plébános volt.

Mancz János nyugalmazott uradalmi gazdatisztként érkezett Székesfehérvárra feleségével, Spies Annával. A Malom utca 2. számú házban telepedtek le. Gyermekük nem lévén vagyonukból alapítványt kívántak létrehozni, szociális célra, a budapesti lelencház javára. Mancz végül barátja, Dr. Gőbel János, az elemi iskolák igazgatója tanácsára az első fehérvári kisdedóvó létesítésére fordította az összeget. 1894. január 27-én kelt végrendeletében 30.000 forintot hagyott erre a célra. 1896. október 4-én hunyt el végelgyengülésben. Két nappal később helyezték örök nyugalomra. Végakaratát október 7-én hirdették ki. Az intézmény, amelyet Szenzenstein János épített fel, 1906-ban nyílt meg, Rákóczi utcai homlokzatán az ifj. Havranek Antal által készített emléktáblával. Mancz János életrajza a Városi Levéltár és Kutatóintézet oldalán érhető el: http://www.albaarchivum.hu/hu/neves-evfordulok/172-mancz-janos

Havranek József a székesfehérvári – ma nevét viselő – Öreg utcában született 1845. január 8-án, Havranek Ferenc mészárosmester és Staub Terézia gyermekeként. Testvérei közül Antal és Lajos kőfaragók lettek. Két húga volt: Betti és Terézia. Az ifjú József a kecskeméti jogakadémia elvégzése után visszatért szülővárosába, ahol 1867-ben Szőgyény-Marich László főispán aljegyzővé nevezte ki. Az 1872-es tisztújításon választották városkapitánnyá. A színház alapkövét kapitánysága első évében tették le. 1876-ban aktív részvételével jött létre a Színpártoló Egyesület. 1873-ban az elsők között kezdeményezte az Önkéntes Tűzoltó Egyesület létrehozását. 1878-ban Székesfehérvár polgármestere lett, amely tisztséget három évtizeden át töltötte be. Életrajza a Városi Levéltár és Kutatóintézet oldalán érhető el: http://www.albaarchivum.hu/hu/neves-evfordulok/215-havranek-jozsef

Felesége a református lelkészcsaládból származó Padányi Gulyás Amália volt. Fiuk, Havranek (1938-tól Ecsedy) József 1881. január 5-én született. 1919-ben lett a vármegye alispánja. Töredékes életrajzát 2004-ben az Alba Regiában, a Szent István Király Múzeum évkönyvében, előtanulmánnyal ellátva Dr. Demeter Zsófia tette közzé.